Siklós Márta: Indokolt lenne az elvárt adó intézményének kivezetése a rendszerből

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 11. 25., 10:00

Ha a NAV kockázatelemzése az adott vállalkozó tevékenységét kockázatosnak minősíti, akkor az elvárt adó megfizetése ellenére is megjelenhetnek az adóellenőrök – hívta fel a figyelmet az Üzletemnek adott interjúban Siklós Márta a Magyar Adótanácsadók Egyesületének képviseletében.

Hogyan kell kiszámolni a minimum („elvárt”) adót? Kiknek kell megfizetniük, hány százalék most az adó mértéke?

– Elvárt adóról vagy hivatalos nevén jövedelem-(nyereség-)minimum után fizetendő adóról a társasági adózás keretében és egyéni vállalkozóknál a személyi jövedelemadózás keretében beszélünk. Ennek a speciális adózási formának a célja, hogy azon vállalkozások is viseljenek bizonyos minimális adóterhet, amelyek esetében az adóalap egyébként nem ér el egy bizonyos minimum szintet. Ez a minimum szint a korrigált összes bevétel 2 százalékában került meghatározásra. (A korrekciós tételek részletezésétől most eltekintek.) Ez után a 2 százalékos minimumszint után kell a vállalkozásoknak 9 százalék Társasági adót vagy az egyéni vállalkozásoknak 9 százalék vállalkozói jövedelemadót fizetnie.

Vagyis az elvárt adót a társaságok mellett az egyéni vállalkozók is választhatják.

– Igen, a vállalkozási formák közötti adósemlegesség elve alapján az egyéni vállalkozók és a társaságok egyaránt kötelezettek ennek a fizetésére.

Milyen lehetőségeik vannak a veszteséges vállalkozásoknak? Hogyan lehet kérni ennek az adónak az elengedését?

– Ezt az adót minden alacsony jövedelmezőségű vagy veszteséges vállalkozás ki kell, hogy kalkulálja. Abban az esetben, ha nem szeretné megfizetni ezt a minimális adóterhet, akkor dönthet úgy, hogy a törvényben meghatározott tartalmú, meglehetősen részletes nyilatkozatot tesz a gazdálkodásának és a veszteség keletkezésének a körülményeiről. Ez természetesen többlet adminisztrációs terhet jelent az adóalanyok számára. Sokan gondolják úgy, hogy ezzel a minimum összegű adóval egyrészt kiváltják a felesleges adminisztrációt – és ez igaz is! – másrészt pedig kvázi megváltják a nyugalmukat, azaz befizetik az adót és akkor elkerülhetik az adó meg nem fizetése miatti ellenőrzést. Ez már nem egyértelmű, mert ha a NAV kockázatelemzése az adott vállalkozó tevékenységét kockázatosnak minősíti, akkor az elvárt adó megfizetése ellenére is megjelenhetnek az adóellenőrök. Tehát az elvárt adó nem ad 100 százalékos garanciát az ellenőrzés elkerülésére.

Változott-e a szabályozás vagy az ellenőrzési gyakorlat a koronavírus-járvány miatt?

– Az Adóhivatal ellenőrzési gyakorlata nem kifejezetten a koronavírussal összefüggésben változott, hanem már azt megelőzően, az Adózás Rendjéről szóló törvény újrafogalmazásával. 2017-től egy teljesen új szabályozási koncepció került bevezetésre, amelynek az egyik fontos alkotója az ügyfélbarát, támogató, szolgáltató adóhatósági munka kialakítása. Ebben az irányban történtek is igen lényeges lépések és mára elmondható, hogy valóban vállalkozó barát, kétoldalú kommunikáción alapuló az adóhatóság hozzáállása. Ezt az attitűdöt követte az Adóhatóság a koronavírus-járvány alatt is, bizonyos esetekben türelmi idők, bírságmentes időszakok alkalmazásával, a kockázatelemzések során felfedezett eltérések úgynevezett támogató eljárások keretében történő rendezési lehetőségével.

Milyen tapasztalata van az Adótanácsadók Egyesületének az elvárt adó hasznosságával kapcsolatban az elmúlt években? Szükség van egyáltalán rá?

– Egyesületünknek egyértelműen az a véleménye az elvárt adóval összefüggésben, hogy a vállalkozóknak minden esetben vállalniuk kellene azt a többlet adminisztrációs terhet, amelyet a nyilatkozat formájában kitöltendő kérdőív jelent. Ha nem így tesznek, akkor indirekt módon éppen azt deklarálják, hogy a veszteségük vagy a tevékenységük igen alacsony jövedelmezősége nem a jogszabályi előírások betartása mellett keletkezett, hanem esetleg valamiféle „ügyeskedés” eredménye, amelynek az ellenőrzését éppen az elvárt adó megfizetésével kívánják elfedni. Álláspontunk szerint tehát az elvárt adót nem kell megfizetni, hanem helyette vállalni kell a nyilatkozat kitöltését. A nyilatkozattal kapcsolatban az a véleményünk, hogy az indokolatlanul részletes, sok adat tekintetében ismételt adatbekéréseket tartalmaz, így felesleges többletmunkát okoz a vállalkozóknak. Ebből a szempontból feltétlen indokolt mind az elvárt adó intézményének, mind pedig az annak meg nem fizetését lehetővé tevő nyilatkozatnak a kivezetése a rendszerből. Meggyőződésünk, hogy a NAV által alkalmazott kockázatelemző és kiválasztási módszerek lehetővé teszik az Adóhivatal számára a „renitens” adózók kiszűrését.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS