Siklós Márta: Indokolt lenne az elvárt adó intézményének kivezetése a rendszerből

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 11. 25., 10:00

Ha a NAV kockázatelemzése az adott vállalkozó tevékenységét kockázatosnak minősíti, akkor az elvárt adó megfizetése ellenére is megjelenhetnek az adóellenőrök – hívta fel a figyelmet az Üzletemnek adott interjúban Siklós Márta a Magyar Adótanácsadók Egyesületének képviseletében.

Hogyan kell kiszámolni a minimum („elvárt”) adót? Kiknek kell megfizetniük, hány százalék most az adó mértéke?

– Elvárt adóról vagy hivatalos nevén jövedelem-(nyereség-)minimum után fizetendő adóról a társasági adózás keretében és egyéni vállalkozóknál a személyi jövedelemadózás keretében beszélünk. Ennek a speciális adózási formának a célja, hogy azon vállalkozások is viseljenek bizonyos minimális adóterhet, amelyek esetében az adóalap egyébként nem ér el egy bizonyos minimum szintet. Ez a minimum szint a korrigált összes bevétel 2 százalékában került meghatározásra. (A korrekciós tételek részletezésétől most eltekintek.) Ez után a 2 százalékos minimumszint után kell a vállalkozásoknak 9 százalék Társasági adót vagy az egyéni vállalkozásoknak 9 százalék vállalkozói jövedelemadót fizetnie.

Vagyis az elvárt adót a társaságok mellett az egyéni vállalkozók is választhatják.

– Igen, a vállalkozási formák közötti adósemlegesség elve alapján az egyéni vállalkozók és a társaságok egyaránt kötelezettek ennek a fizetésére.

Milyen lehetőségeik vannak a veszteséges vállalkozásoknak? Hogyan lehet kérni ennek az adónak az elengedését?

– Ezt az adót minden alacsony jövedelmezőségű vagy veszteséges vállalkozás ki kell, hogy kalkulálja. Abban az esetben, ha nem szeretné megfizetni ezt a minimális adóterhet, akkor dönthet úgy, hogy a törvényben meghatározott tartalmú, meglehetősen részletes nyilatkozatot tesz a gazdálkodásának és a veszteség keletkezésének a körülményeiről. Ez természetesen többlet adminisztrációs terhet jelent az adóalanyok számára. Sokan gondolják úgy, hogy ezzel a minimum összegű adóval egyrészt kiváltják a felesleges adminisztrációt – és ez igaz is! – másrészt pedig kvázi megváltják a nyugalmukat, azaz befizetik az adót és akkor elkerülhetik az adó meg nem fizetése miatti ellenőrzést. Ez már nem egyértelmű, mert ha a NAV kockázatelemzése az adott vállalkozó tevékenységét kockázatosnak minősíti, akkor az elvárt adó megfizetése ellenére is megjelenhetnek az adóellenőrök. Tehát az elvárt adó nem ad 100 százalékos garanciát az ellenőrzés elkerülésére.

Változott-e a szabályozás vagy az ellenőrzési gyakorlat a koronavírus-járvány miatt?

– Az Adóhivatal ellenőrzési gyakorlata nem kifejezetten a koronavírussal összefüggésben változott, hanem már azt megelőzően, az Adózás Rendjéről szóló törvény újrafogalmazásával. 2017-től egy teljesen új szabályozási koncepció került bevezetésre, amelynek az egyik fontos alkotója az ügyfélbarát, támogató, szolgáltató adóhatósági munka kialakítása. Ebben az irányban történtek is igen lényeges lépések és mára elmondható, hogy valóban vállalkozó barát, kétoldalú kommunikáción alapuló az adóhatóság hozzáállása. Ezt az attitűdöt követte az Adóhatóság a koronavírus-járvány alatt is, bizonyos esetekben türelmi idők, bírságmentes időszakok alkalmazásával, a kockázatelemzések során felfedezett eltérések úgynevezett támogató eljárások keretében történő rendezési lehetőségével.

Milyen tapasztalata van az Adótanácsadók Egyesületének az elvárt adó hasznosságával kapcsolatban az elmúlt években? Szükség van egyáltalán rá?

– Egyesületünknek egyértelműen az a véleménye az elvárt adóval összefüggésben, hogy a vállalkozóknak minden esetben vállalniuk kellene azt a többlet adminisztrációs terhet, amelyet a nyilatkozat formájában kitöltendő kérdőív jelent. Ha nem így tesznek, akkor indirekt módon éppen azt deklarálják, hogy a veszteségük vagy a tevékenységük igen alacsony jövedelmezősége nem a jogszabályi előírások betartása mellett keletkezett, hanem esetleg valamiféle „ügyeskedés” eredménye, amelynek az ellenőrzését éppen az elvárt adó megfizetésével kívánják elfedni. Álláspontunk szerint tehát az elvárt adót nem kell megfizetni, hanem helyette vállalni kell a nyilatkozat kitöltését. A nyilatkozattal kapcsolatban az a véleményünk, hogy az indokolatlanul részletes, sok adat tekintetében ismételt adatbekéréseket tartalmaz, így felesleges többletmunkát okoz a vállalkozóknak. Ebből a szempontból feltétlen indokolt mind az elvárt adó intézményének, mind pedig az annak meg nem fizetését lehetővé tevő nyilatkozatnak a kivezetése a rendszerből. Meggyőződésünk, hogy a NAV által alkalmazott kockázatelemző és kiválasztási módszerek lehetővé teszik az Adóhivatal számára a „renitens” adózók kiszűrését.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.