Pénzügyi képviselet a brexit után

2021. 03. 05., 16:00

Az Egyesült Királyságban székhellyel vagy telephellyel rendelkező adóalanyok bizonyos esetekben nem járhatnak el önállóan az adókötelezettségeik teljesítése során – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én éjfélkor kilépett az Európai Unióból (brexit), 2020. december 31. napjával pedig a kilépést követő átmeneti időszak is lezárult. A kilépéshez fűződő legfontosabb változások egyike, hogy az Egyesült Királyságban letelepedett, vagyis ott székhellyel vagy telephellyel rendelkező adóalanyok bizonyos esetekben nem járhatnak el önállóan az adókötelezettségeik teljesítése során, hanem ún. pénzügyi képviselőt kell megbízniuk.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 148. § (2) bekezdése értelmében a harmadik országbeli adóalanyoknak kötelező pénzügyi képviselőt megbízniuk, ha a Közösség területén gazdasági céllal nem telepedtek le, de Magyarországon teljesített ügyleteik után adófizetési kötelezettségük keletkezik.

Mivel 2021. január 1-jétől az Egyesült Királyságot harmadik országként kell kezelni, a pénzügyi képviselő megbízása a Magyarországon (és a Közösség más tagállamában) nem, de az Egyesült Királyságban gazdasági céllal letelepedett – gazdasági célú letelepedés hiányában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező – adóalanyoknak kötelező. Ez a kötelezettség vonatkozik mind a Magyarországon már korábban regisztrált, mind pedig a jövőben regisztráló egyesült királyságbeli adóalanyokra.

Ha az érintett egyesült királyságbeli adóalanynak a Közösség területén állandó telephelye van, és azt a kilépést követően is fenntartja, akkor nem tekinthető harmadik államban letelepedettnek, és nem kötelezett pénzügyi képviselő bejelentésére, azonban dönthet úgy, hogy az Áfa tv-ben szabályozott jogainak gyakorlására, kötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bíz meg. Ha azonban nem rendelkezik a Közösség területén állandó telephellyel, akkor kötelező pénzügyi képviselőt megbíznia és azt a NAV-hoz bejelentenie.

Nem kötelező továbbá pénzügyi képviselő igénybevétele abban az esetben, ha az egyesült királyságbeli adóalany olyan ügyletet teljesít belföldön, mely után az adófizetési kötelezettségének a nem uniós egyablakos rendszeren keresztül tesz eleget.

A pénzügyi képviselővel kapcsolatban az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény további rendelkezéseket tartalmaz. Eszerint az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. A NAV a bejelentés alapján a külföldi vállalkozást és pénzügyi képviselőjét nyilvántartásba veszi és a külföldi vállalkozásnak adószámot állapít meg. Az adóazonosító számmal már rendelkező vállalkozásnak nem kell ismételten kérnie a nyilvántartásba vételét, esetükben csupán a pénzügyi képviselő bejelentésére van szükség.

A belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles külföldi vállalkozás magyar adószáma nem válik érvénytelenné a brexit után sem, ez azonban nem jelenti azt, hogy ha arra kötelezett, ne kellene pénzügyi képviselőt megbíznia és bejelentenie a NAV-hoz.

A külföldi vállalkozás pénzügyi képviselőjét a ’T201 jelű, a pénzügyi képviselő képviseletében eljáró magánszemélyt pedig az EGYKE-adatlapon jelentheti be.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS