Pénzügyi képviselet a brexit után

2021. 03. 05., 16:00

Az Egyesült Királyságban székhellyel vagy telephellyel rendelkező adóalanyok bizonyos esetekben nem járhatnak el önállóan az adókötelezettségeik teljesítése során – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én éjfélkor kilépett az Európai Unióból (brexit), 2020. december 31. napjával pedig a kilépést követő átmeneti időszak is lezárult. A kilépéshez fűződő legfontosabb változások egyike, hogy az Egyesült Királyságban letelepedett, vagyis ott székhellyel vagy telephellyel rendelkező adóalanyok bizonyos esetekben nem járhatnak el önállóan az adókötelezettségeik teljesítése során, hanem ún. pénzügyi képviselőt kell megbízniuk.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 148. § (2) bekezdése értelmében a harmadik országbeli adóalanyoknak kötelező pénzügyi képviselőt megbízniuk, ha a Közösség területén gazdasági céllal nem telepedtek le, de Magyarországon teljesített ügyleteik után adófizetési kötelezettségük keletkezik.

Mivel 2021. január 1-jétől az Egyesült Királyságot harmadik országként kell kezelni, a pénzügyi képviselő megbízása a Magyarországon (és a Közösség más tagállamában) nem, de az Egyesült Királyságban gazdasági céllal letelepedett – gazdasági célú letelepedés hiányában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező – adóalanyoknak kötelező. Ez a kötelezettség vonatkozik mind a Magyarországon már korábban regisztrált, mind pedig a jövőben regisztráló egyesült királyságbeli adóalanyokra.

Ha az érintett egyesült királyságbeli adóalanynak a Közösség területén állandó telephelye van, és azt a kilépést követően is fenntartja, akkor nem tekinthető harmadik államban letelepedettnek, és nem kötelezett pénzügyi képviselő bejelentésére, azonban dönthet úgy, hogy az Áfa tv-ben szabályozott jogainak gyakorlására, kötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bíz meg. Ha azonban nem rendelkezik a Közösség területén állandó telephellyel, akkor kötelező pénzügyi képviselőt megbíznia és azt a NAV-hoz bejelentenie.

Nem kötelező továbbá pénzügyi képviselő igénybevétele abban az esetben, ha az egyesült királyságbeli adóalany olyan ügyletet teljesít belföldön, mely után az adófizetési kötelezettségének a nem uniós egyablakos rendszeren keresztül tesz eleget.

A pénzügyi képviselővel kapcsolatban az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény további rendelkezéseket tartalmaz. Eszerint az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. A NAV a bejelentés alapján a külföldi vállalkozást és pénzügyi képviselőjét nyilvántartásba veszi és a külföldi vállalkozásnak adószámot állapít meg. Az adóazonosító számmal már rendelkező vállalkozásnak nem kell ismételten kérnie a nyilvántartásba vételét, esetükben csupán a pénzügyi képviselő bejelentésére van szükség.

A belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles külföldi vállalkozás magyar adószáma nem válik érvénytelenné a brexit után sem, ez azonban nem jelenti azt, hogy ha arra kötelezett, ne kellene pénzügyi képviselőt megbíznia és bejelentenie a NAV-hoz.

A külföldi vállalkozás pénzügyi képviselőjét a ’T201 jelű, a pénzügyi képviselő képviseletében eljáró magánszemélyt pedig az EGYKE-adatlapon jelentheti be.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS