Onlineszámla-adatszolgáltatás: indulnak az ellenőrzések!

2019. 01. 30., 18:32

A NAV honlapján nemrégiben közzétette, hogy a számlázó programokkal kiállított számlákra vonatkozó online adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését ellenőrzés alá vonja – hívja fel a figyelmet a Mazars.

A NAV tájékoztatása szerint január 21-től kockázatelemzés alapján vizsgálatokat indítanak azoknál az adózóknál, akik a rendelkezésre álló adatok alapján a 100 000 forint feletti áfatartalommal rendelkező értékesítéseikről nem teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket – kezdi friss bejegyzését H. Nagy Dániel, a Mazars szakértője.

A közlemény kiemeli azt is, hogy első körben az a mintegy másfélezer vállalkozás számíthat biztosan a revizorok fokozott érdeklődésére, amely a tételes adatszolgáltatás szerint 1 millió forint feletti áfa eltéréssel rendelkezik, vagy belföldi beszerzését jelentős részben kényszertörlés alatt álló adózókkal bonyolította.

Ez azt jelenti, hogy a NAV figyelemmel kíséri és elemzi az ügyleteket. Kontroll adatként felhasználja például a vevő bevallásában szereplő tételes adatszolgáltatást a 100 000 forint feletti áfatartalommal rendelkező számlákról. Az eladó ezek alapján könnyen lebukik, ha az online számla adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti!

Tekintettel arra tehát, hogy a NAV kiemelt figyelmet fordít az online adatszolgáltatásra, még mindig nem késő segítséget kérni, esetleg alternatív megoldást keresni, ha adatszolgáltatásunk nem, vagy megítélésünk szerint hibásan működik. Mint azt már mindenki nagyon jól tudja, a tét óriási: a nem megfelelő adatszolgáltatás számlánként 500 000 forint mulasztási bírsággal is sújtható.

Noha július 1-je után az adóhatóság nem lépett fel azonnal a törvény teljes szigorával a mulasztókkal szemben, a hivatkozott tájékoztatás is mutatja, hogy az érintettek nem lehetnek nyugodtak. Így azok a cégek, amelyek határidőre nem készültek el, vagy házon belüli megoldást találnak, vagy alternatív megoldások után néznek.

De mik ezek az alternatív lehetőségek?

Saját számlázó szoftver helyett használható a NAV Online Számlázó programja, méghozzá ingyenesen. Ez azonban elsősorban a mikro- és kisvállalkozások általános számlázási igényeinek felel meg.

Másrészt beszerezhető olyan külső szoftver, illetve webes számlázási megoldás, mely eleget tud tenni az adatszolgáltatásnak. Azaz lecserélhető a jelenleg használt számlázó rendszer, viszonylag gyorsan és nem is túl magas költségek mellett.

Azonban a nagyobb cégek integrált vállalatirányítási és könyvelési folyamataiba nem illeszthető be egy ilyen olcsó netes számlázó megoldás. Egyes cégek ezért minden bizonnyal „árnyékszámlázást” végeznek. Ennek lényege, hogy valamilyen külső szoftverrel kiállítanak egy számlát, de csak azért, hogy a NAV elvárásainak megfeleljenek, és az adatszolgáltatás megtörténjen. Ezzel párhuzamosan pedig, könyvelési célból „házon belül” továbbra is az integrált rendszerből állítanak elő egy másik számlát. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy az adóhatóság ugyanazon ügylet kettős számlázását kifogásolhatja, főleg, ha utóbbi bizonylatot küldik ki a vevőjüknek.

Fontos felhívni a figyelmet, hogy elvileg az az adózó is büntethető, aki folyamatosan üzemzavarra hivatkozik, és ezért kézzel tölti fel a számlákat, mert a számlázó programja valójában még nem tudja az adatszolgáltatás funkciót.

Valójában a leginkább működőképes lehetőség, ha a társaság „kiszervezi” a számlázást olyan adótanácsadónak, könyvelési szolgáltatónak, aki felkészült az online számlázásra. Erre az Áfa törvény lehetőséget ad: írásos meghatalmazás alapján a számla kiállítását más személy számára át lehet adni. Ez a megoldás jogszerű és viszonylag gyors megoldást ad – akár csak átmenetileg, a saját rendszer felkészítéséig – a problémára.

Végül pedig, nyilván nincs gondja az online számlázással, akinek nincsenek 100 000 forint áfát elérő ügyletei. Az ügyletek szétdarabolása azonban nem javasolható, mert kivívtatja a hatóság nemtetszését is. Nagyobb cégek esetén a saját számlázó rendszer költséges és hosszadalmas fejlesztése vagy egy külső konverter szoftver üzembe állítása adhat megnyugtató megoldást.

Ha az elmúlt időszakban nem történt semmilyen adatszolgáltatás, annak ellenére, hogy a társaság kötelezett volt erre, mindenképpen javasolt mind egy adótanácsadó, mind pedig egy IT tanácsadó felkeresése!

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS