Online számlaadat-szolgáltatás: az öt leggyakoribb hiba

2020. 01. 20., 17:30

A NAV folyamatosan vizsgálja az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség teljesítését, ennek során öt típushibát azonosított. Ezek a hibák kellő körültekintéssel és az alábbi javaslatok figyelembevételével elkerülhetők.

1. Tesztrendszer használata

Egyes adózók a https://onlineszamla-test.nav.gov.hu weboldalon elérhető tesztrendszert tévesen az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére próbálják használni, azonban azon keresztül nem teljesíthető az adatszolgáltatás. A tesztrendszer ugyanis nem az adózói adatszolgáltatásra szolgál, hanem a számlázó programok fejlesztőinek készült az általuk kialakított informatikai rendszerek tesztelésére.

Javaslat: Győződjenek meg arról, hogy a https://onlineszamla.nav.gov.hu weboldalon elérhető Online Számla rendszert használják az adatszolgáltatásra!

2. Hibás aláírókulcs

A számlázó programmal kiállított számlák adatainak emberi beavatkozás nélküli – gép-gép kapcsolat (interfész) – beküldéséhez szükség van egy úgynevezett technikai felhasználó regisztrálására is az Online Számla rendszerben. Ezzel automatikusan létrejön egy Felhasználónév, ezt követően pedig egy XML aláírókulcs és egy XML cserekulcs generálható, amikre az adózó számlázó programja és a NAV szervere közötti kommunikációhoz van szükség. Voltak adózók, akik hibásan adták meg a generált kódokat, így nem valósult meg a számlázó programjuk adatszolgáltatása.

Javaslat: Számlázó programmal történő adatszolgáltatáskor ellenőrizzék, hogy a technikai felhasználó regisztrációjánál generált egyedi azonosítókat helyesen adták-e meg.

3. Programozási hiányosságok

A számlázó programmal történő adatszolgáltatás akkor teljesített, ha a sikeres feldolgozást a NAV szervere visszaigazolta.2 Ha a NAV visszaigazolása alapján az adatszolgáltatás nem dolgozható fel, azt meg kell ismételni.3 A NAV szervere a feldolgozás eredményéről szóló visszajelzésben a beküldött számlaadatok egyes szabálytalanságaira is figyelmeztet, így a visszaigazolás kérése elengedhetetlen. Egyes számlázó programok azonban a feldolgozás eredményére nem kérdeztek rá, így a működésük nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásnak.

Javaslat: Tájékozódjanak a számlázó programjuk megfelelőségéről!

4. A NAV-szerver visszajelzéseinek figyelmen kívül hagyása

A vizsgálati tapasztalatok szerint egyes adózók akkor sem javították ki a hibás adatszolgáltatásukat, ha a számlázó programjuk a NAV-szerver visszajelzéseire rákérdezett. Ennek oka az volt, hogy nem is értesültek az adatszolgáltatásuk hibáiról, mert vagy a programjuk nem tette elérhetővé számukra a visszajelzéseket vagy nem ismerték a visszajelzések megjelenítésének módját.

Javaslat: Számlázó program alkalmazása esetén alaposan ismerjék meg annak működését, tájékozódjanak részletekbe menően a programokba épített funkciókról! Számlázó programmal történt hibás adatszolgáltatás esetén a NAV szerverének visszajelzéseit javasolt jelezni a hibák kijavítása céljából a program fejlesztőjének.

5. A kiállított számla adataitól eltérő adatok rögzítése

Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a számlatömböt (kézi számlát) használókra is vonatkozik, akiknek a papíralapú számlán található adatokat az Online Számla rendszer számlaadat-rögzítő felületén kell manuálisan rögzíteniük. Ugyanott kell manuálisan rögzíteni a gépi számlák adatait is akkor, ha az adózói számlázó programok a jogszabályban rögzített okokból4 nem képesek a gép-gép kapcsolat (interfész) útján történő azonnali adatszolgáltatásra. Előfordult azonban, hogy az Online Számla rendszer „kézi rögzítő felületén” nem a kiállított számlák adataival egyezően történt meg az adatbevitel. A számlák sorszámában, keltében, összegében, a teljesítés időpontjában, de még a vevők adószámában is előfordultak a kiállított számlák adataitól eltérő adatrögzítések. Fontos hangsúlyozni, hogy a „kézi rögzítő felület” a kibocsátott számlák adatainak pontos rögzítésére szolgál, az nem használható a kibocsátott számlák adataiban észlelt hibák közvetlen javítására.

Javaslat: Az adatszolgáltatásuk kontrollálására használják az Online Számla rendszer lekérdezési lehetőségét! Az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatosan a NAV szervere azonnali visszajelzést ad, amiről az Online Számla rendszer folyamatosan hibanaplót vezet, így a Szolgáltatások → Használati statisztika elérési útvonalon megismerhetik az adatszolgáltatásukkal kapcsolatos visszajelzéseket.

Használati statisztika elérhetőségéről, legfőbb információiról, különösen azok hasznosíthatóságáról egy kisfilm is tájékoztat, amely a https://onlineszamla.nav.gov.hu weboldalnak A rendszerről elnevezésű főmenüjében közvetlenül elérhető. A Használati statisztika fontos információkat tartalmaz az adatszolgáltatás feldolgozási arányairól, minőségéről, tipikus hibáiról, és rámutat azokra a technikai problémákra is, amelyek fejlesztést igénylő feladatként jelentkeznek az adózók oldalán. Az előzőek miatt különösen ajánlott a Használati statisztika rendszeres áttekintése! A vizsgálatok tapasztalatai alapján javasoljuk egy saját belső kontroll folyamat kiépítését az online számlaadat-szolgáltatásukkal kapcsolatosan! Ezzel megelőzhető, hogy a revizorok az ellenőrzések során tárják fel a hibás adatokat, ami szankciókkal járhat.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS