Online számla: májustól már csak új formátumban fogadja a NAV az adatokat

2019. 04. 24., 14:59

Május 1. éjféltől változás jön az online számla adatszolgáltatásban. Innentől kezdve már csak az új adatformátumnak megfelelően elkészült online számla adatszolgáltatást fogadja be a NAV rendszere, egy hét maradt az 1.1 verzióra való átállásra. Az online számla adatjelentés elmaradása számlánként félmillió forintos bírságot eredményezhet, ez pedig adott esetben magasabb adóbírság kockázatot jelenthet, mint a számla áfatartalma – hívja fel a figyelmet Németh Lilla, az RSM Hungary senior adótanácsadója.

Az adóhatóság az adatszolgáltatás teljesítését folyamatosan monitorozza, megkezdte az első ellenőrzéseket is ezen a területen, a hallgatólagos türelmi időszak lejárt – kezdi friss bejegyzését Németh Lilla, az RSM Hungary senior adótanácsadója. A NAV az online adatszolgáltatással rengeteg azonnali hasznos információhoz jut az adózók egymás közötti számlázásával kapcsolatban, számára is nélkülözhetetlenek az adatok az adózók áfakötelezettségének ellenőrzéséhez. Anélkül, hogy az adóhatósági ellenőr kilépne az irodából, azonnali értékelhető információkat kap a beérkező online számla adatokból, ezekből kockázatelemzéseket tud végezni és máris konkrét kérdésekkel tud az adózókhoz menni – akár jogkövetési vizsgálat, akár adóellenőrzés keretében.

Az online számla adatszolgáltatási kötelezettségnek való megfelelést a NAV már eddig is monitorozta, az első adózói megkeresések már elkezdődtek. A tapasztalatok szerint az első lépésben a jogkövetési vizsgálat – vagy folyamatban lévő adóellenőrzés - keretében feltárt hibák, vagy hiányosságok javítására, pótlására szólították fel az adózókat.  Akik a saját vállalatirányítási rendszerükbe, számlázóprogramjukba még mindig nem tudták beilleszteni az online adatszolgáltatást - jellemzően külföldi anyavállalattal rendelkező magyar cégek esetében fordul elő ez a legtöbbször – és külső megoldást sem kerestek erre, május 1. éjféltől mindenképpen számíthatnak az adóhatóság megjelenésére.

Kontrolladatok is lekérhetők a cégről a NAV online számla rendszeren keresztül

Gyakori jelenség, hogy ha meg is kezdődtek már a fejlesztések az adózók rendszerében, a programozói és a gazdasági szakemberek tudását összesítve lehet csak azt elérni, hogy a megoldás valóban működjön is. Ugyanakkor az online számla adatszolgáltatási rendszer azt is lehetővé teszi, hogy a saját azonosítói birtokában minden adóalany meggyőződhessen arról, hogy cége milyen adatokat küldött be az adóhatóság felé, hiszen kontrolladatokat kérhet le a NAV rendszeréből. Ez megtehető manuálisan is, de nyilván egyszerűbb automatizáltan, akár rendszeresen ellenőrizni, hogy milyen adatokat riportált a társaság és mit kellett volna riportálni, hogy tisztában legyen azzal vannak-e eltérések, vagy megfelelően zajlik-e az adatküldés a NAV felé a vállalatirányítási/számlázási rendszeréből.

Azon adózóknak, akik bizonytalanok abban, hogy az online számla adatszolgáltatási kötelezettség érinti őket, néhány alapkérdést kell ellenőrizniük. Ha a válasz pozitív, akkor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó ügyletről van szó:

  • Két adózó közötti gazdasági eseményről kiállított számláról van-e szó?
  • Belföldi adószámokról van szó?
  • A számla áfatartalma meghaladja-e a 100 000 forintot?

A májusi online számla adatszolgáltatásban érintett adatváltozások nem óriásiak, de ismét programozói beavatkozást igényeltek, igényelnek. A részletesebb adatok eredményeképpen pedig az adóhatóság egységesebb, könnyebben kezelhető adatsorokhoz jut az adatszolgáltatóktól a saját elemzéseihez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS