Online számla: májustól már csak új formátumban fogadja a NAV az adatokat

2019. 04. 24., 14:59

Május 1. éjféltől változás jön az online számla adatszolgáltatásban. Innentől kezdve már csak az új adatformátumnak megfelelően elkészült online számla adatszolgáltatást fogadja be a NAV rendszere, egy hét maradt az 1.1 verzióra való átállásra. Az online számla adatjelentés elmaradása számlánként félmillió forintos bírságot eredményezhet, ez pedig adott esetben magasabb adóbírság kockázatot jelenthet, mint a számla áfatartalma – hívja fel a figyelmet Németh Lilla, az RSM Hungary senior adótanácsadója.

Az adóhatóság az adatszolgáltatás teljesítését folyamatosan monitorozza, megkezdte az első ellenőrzéseket is ezen a területen, a hallgatólagos türelmi időszak lejárt – kezdi friss bejegyzését Németh Lilla, az RSM Hungary senior adótanácsadója. A NAV az online adatszolgáltatással rengeteg azonnali hasznos információhoz jut az adózók egymás közötti számlázásával kapcsolatban, számára is nélkülözhetetlenek az adatok az adózók áfakötelezettségének ellenőrzéséhez. Anélkül, hogy az adóhatósági ellenőr kilépne az irodából, azonnali értékelhető információkat kap a beérkező online számla adatokból, ezekből kockázatelemzéseket tud végezni és máris konkrét kérdésekkel tud az adózókhoz menni – akár jogkövetési vizsgálat, akár adóellenőrzés keretében.

Az online számla adatszolgáltatási kötelezettségnek való megfelelést a NAV már eddig is monitorozta, az első adózói megkeresések már elkezdődtek. A tapasztalatok szerint az első lépésben a jogkövetési vizsgálat – vagy folyamatban lévő adóellenőrzés - keretében feltárt hibák, vagy hiányosságok javítására, pótlására szólították fel az adózókat.  Akik a saját vállalatirányítási rendszerükbe, számlázóprogramjukba még mindig nem tudták beilleszteni az online adatszolgáltatást - jellemzően külföldi anyavállalattal rendelkező magyar cégek esetében fordul elő ez a legtöbbször – és külső megoldást sem kerestek erre, május 1. éjféltől mindenképpen számíthatnak az adóhatóság megjelenésére.

Kontrolladatok is lekérhetők a cégről a NAV online számla rendszeren keresztül

Gyakori jelenség, hogy ha meg is kezdődtek már a fejlesztések az adózók rendszerében, a programozói és a gazdasági szakemberek tudását összesítve lehet csak azt elérni, hogy a megoldás valóban működjön is. Ugyanakkor az online számla adatszolgáltatási rendszer azt is lehetővé teszi, hogy a saját azonosítói birtokában minden adóalany meggyőződhessen arról, hogy cége milyen adatokat küldött be az adóhatóság felé, hiszen kontrolladatokat kérhet le a NAV rendszeréből. Ez megtehető manuálisan is, de nyilván egyszerűbb automatizáltan, akár rendszeresen ellenőrizni, hogy milyen adatokat riportált a társaság és mit kellett volna riportálni, hogy tisztában legyen azzal vannak-e eltérések, vagy megfelelően zajlik-e az adatküldés a NAV felé a vállalatirányítási/számlázási rendszeréből.

Azon adózóknak, akik bizonytalanok abban, hogy az online számla adatszolgáltatási kötelezettség érinti őket, néhány alapkérdést kell ellenőrizniük. Ha a válasz pozitív, akkor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó ügyletről van szó:

  • Két adózó közötti gazdasági eseményről kiállított számláról van-e szó?
  • Belföldi adószámokról van szó?
  • A számla áfatartalma meghaladja-e a 100 000 forintot?

A májusi online számla adatszolgáltatásban érintett adatváltozások nem óriásiak, de ismét programozói beavatkozást igényeltek, igényelnek. A részletesebb adatok eredményeképpen pedig az adóhatóság egységesebb, könnyebben kezelhető adatsorokhoz jut az adatszolgáltatóktól a saját elemzéseihez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS