Online számla adatszolgáltatás: érdemes komolyan venni a NAV figyelmeztetését

2021. 10. 23., 13:39

A NAV októbertől levelet küld a hibás online számla adatszolgáltatást nyújtó adózók részére. Ezt érdemes komolyan venni, mert az áfatervezet is ezekre az adatokra épül – figyelmeztet az RSM Hungary.

Az online számla adatszolgáltatás minőségének javítására nemcsak a számlánként akár 500 ezer forintos adóbírság elkerülése érdekében érdemes figyelni, hanem azért is, mert ezen az adatszolgáltatáson alapul a novemberben esedékes áfatervezet kiajánlás és a papírmentes számlázási folyamat lehetőségét ígérő e-számlázás is – írja friss bejegyzésében Németh Lilla, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója.

Mire figyelmeztet a NAV?

Az adatszolgáltatásban érintettek akkor kapnak tájékoztatást, ha valamilyen hiba folytán a NAV részére küldött online számla adatszolgáltatásunk nem ért célba, tehát az adóhatóság azt valamiért nem tudta befogadni. A legjellemzőbb okok a következők lehetnek:

  • kötelező adat hiányzik a számla XML fájlból;
  • az adatkitöltés hibás (például dátum formátumú érték helyett betűk használata);
  • XML verziófrissítéskor elmaradt a számlázó program felülvizsgálata;
  • nem megfelelő a tesztelés új számlázó program bevezetésekor;
  • kommunikációs hiba lépett fel a NAV-nál.

A leggyakoribb online számla hibákról korábbi bejegyzésünkben írtunk: 5 tipikus hiba a NAV online számla adatszolgáltatás során.

Hibafeltárás és hibarögzítés a NAV oldalán

Az adóhatóság tájékoztatója alapján „a cél a sikertelen vagy figyelmeztetést kiváltó adatszolgáltatások számának csökkentése, a rendelkezésre álló számlaadatok teljességének és pontosságának javítása, ezáltal az adózói ügyviteli folyamatok hatékonyságának növelése”.

Az éremnek azonban két oldala van. A NAV egyrészt támogatja a vállalkozásokat azzal, hogy automatikusan és rendszeresen feltárja a hibákat, másrészt azonban ezek a hibák dokumentáltan elérhetőek lesznek az adóhatóság számára. Amennyiben tehát később adóellenőrzésre kerül sor, a NAV elvárja, hogy az értesítéseket a vállalatok feldolgozzák és a hibákat kijavítsák.

Az adóhivatali kommunikáció részeként nemcsak az adóalanyokat figyeli a NAV, hanem azokat a szoftverfejlesztőket is, akik a 2021. augusztusban beküldött hibás adatszolgáltatásokban szerepelnek, mint fejlesztő cég. Ezáltal az adóhatóság első körben a rendszerhibákra hívja fel a figyelmet.

Az érintett vállalatok az elektronikus tárhelyükön értesülhetnek az online számla hibákról.  Fontos tehát a cégkapu ügykezelők felkészítése, a kapcsolódó teendők meghatározása!

Javítsa ki online számla hibáit az adóhatósági ellenőrzés előtt!

Függetlenül attól, hogy vállalkozása kapott-e már levelet a NAV-tól vagy sem, az online számla XML adatminőségének javítására érdemes erőforrásokat áldozni. Igaz, a megfelelés nem könnyű, mert mind az áfatörvény, mind a NAV fejlesztői dokumentáció elvárásokat támaszt a vállalatok felé. Adószakértői és informatikai tudás hiányában tehát nehéz boldogulni, pedig a mielőbbi hibajavításból a vállalkozások is jelentős hasznot húzhatnak: a helyes XML fájlon alapuló adatszolgáltatás nemcsak a jelentős adminisztrációs tehermentesítéssel kecsegtető áfakiajánlás, hanem a költséghatékony, papírmentes e-számlázás alapja is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS