Ön is kapott már NAV-figyelmeztetést online számlahibák miatt?

2022. 01. 16., 13:45

Az adóhatóság levélben keresi meg azokat a társaságokat és fejlesztő cégeket, ahol hibás adatszolgáltatásokat tapasztal. A javítás azonban nehézségekbe ütközik, mert a NAV csupán a hibaüzenetekre hívja fel a figyelmet, számlaszámokat nem közöl – írja az RSM Hungary szakértője.

A hibás online számla XML nemcsak a kötelező adatszolgáltatást veszélyezteti, hanem az áfakiutalás alapja is – kezdi friss bejegyzését Budai Mátyás, az RSM Hungary adóüzletágának menedzsere. A javítást megnehezíti, hogy az adóhatóság az érintett számlákról nem tájékoztat, csak a hibaüzenetekre hívja fel a figyelmet. Az adatszolgáltatásban és a nyilvántartásban szereplő adateltérések kiszűrése, illetve a hibajavítás automatizált, szoftveres megoldással a leggyorsabb és legbiztosabb.

Az online számla – vagy éppen az online pénztárgép és az EKAER – adatszolgáltatási kötelezettség miatt hatalmas, valós idejű adatmennyiség áll a NAV rendelkezésére, melynek következtében nemcsak az adózói magatartásról lesz pontosabb a kép, hanem az ellenőrzések hatékonysága is egyre javul. Igaz, az elmúlt időszakban az adóellenőrzések helyett inkább a hibák javítására lehetőséget adó jogkövetési vizsgálatok kerültek előtérbe. 

 „Támogató Adóhatóság”

Részben a „támogató adóhatóság” imázsnak tudható be az is, hogy a NAV most levélben kéri a társaságokat a hibás online számlák javítására.

Az értesítők szerint az adóhatóság általában egy hónapos időtartamot vizsgál; konkrét számlaszámokat nem közöl, csupán az érintett számlák darabszámát jelzi, és a jellemzően súlyos, az adatszolgáltatás befogadását ellehetetlenítő hibákra hívja fel az adózók figyelmét. Ez az jelenti, hogy az adott társaság számlázóprogramja vagy adatszolgáltató modulja korábban megkísérelte ugyan az adatszolgáltatást, de az adóhatóság súlyos számlahiba miatt azt elutasította.

Számlahiba: technikai és gyakorlati jellegű egyaránt

A számlahibák javítása nemcsak a számlánként akár 500 ezer forintos bírság miatt fontos, hanem azért is, mert a mulasztásból eredő adóhatósági ellenőrzés jelentős erőforrásokat emészt fel. Ráadásul a helyes számla-XML az áfakiutalás vagy papírmentes és így költségcsökkentő e-számlázás alapja.

Amellett, hogy a leggyakoribb számlahibák általában technikai jellegűek, érdemes a társaság számlázási gyakorlatát is áttekinteni.

Egy egyszerű példát említve, amennyiben a partnertörzsben egy magyar partner adószámának törzsszámát 7 karakterrel rögzítik 8 helyett, akkor az adatszolgáltatás helytelen lesz a karakterszám elvárás miatt, így az adóhatóság azt visszautasítja. A kötelező adat hiánya szintén elutasított jelentést eredményez: például ha módosító számlát eredeti számla-hivatkozás nélkül jelentik.

Hibaüzenet nélkül is lehet gond

Habár az adóhatóság a súlyos hibaüzenetekről küld összefoglaló értesítést, arról sem szabad megfeledkezni, hogy az adatszolgáltatásokat figyelmeztető üzenetek is kísérhetik, sőt, mivel a NAV nem ismeri a konkrét számla tartalmát, könnyen előfordulhat az is, hogy a hiba nélkül befogadott adatszolgáltatás mégis hibás, mert tartalmában nem egyezik a számlával.

A leggyakoribb probléma az, hogy a vállalatirányítási rendszerben lévő adat eltér az adatszolgáltatásban lévő adattól, például a teljesítés dátuma nem egyezik meg, és eltérő adat szerepel a számlaképen és az adatszolgáltatásban .

A NAV értesítésben szereplő hibaüzenetek javításán túl érdemes tehát az adatszolgáltatást és a nyilvántartást átfogóan ellenőrizni, mert nemcsak a súlyos hibával érintett és hiányzó adatszolgáltatás jár bírságkockázattal, hanem az adateltérésből fakadó számlajelentés is.

A helyes számla-XML az áfafizetés alapja

Ráadásul bizonyos hibák, eltérések nemcsak a helyes adatszolgáltatást veszélyeztetik: a NAV az adatszolgáltatások alapján bevallási tételeket is kalkulál, melyeket a beadott áfabevallásokkal vet össze. Így például az említett teljesítési dátum vagy akár egy áfa-összeg eltérés további megkereséseket és adóvizsgálatokat eredményezhet, akár egy áfakiutalás vagy átvezetési kérelem esetén is.

Kevés idő van az újabb NAV vizsgálatokig

A korábban kiküldött értesítőkben szerepel, hogy az adóhatóság 2022. januárjában újra vizsgálni fogja az adatszolgáltatásokat, a NAV tehát nyomon követi, hogy a számlahibák javítása megtörtént-e. Így már nem sok idő van hátra az újabb megkeresésekig.

Míg a számlahibák manuális javítása jelentős erőforrásokat igényel, addig az automatizált szoftveres megoldással gyorsan felfedezhetők és korrigálhatók az eltérések, így mind a NAV ellenőrzések esélye, mind pedig a bírságkockázat jelentősen mérsékelhető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS