Nem várt kockázatokat hordozhat az elektronikus ügyintézés a cégek és a NAV között

2019. 08. 09., 14:30

A cégeknek érdemes minél hamarabb kialakítaniuk a cégkapu hozzáférési jogosultságok rendszerét és azok folyamatos aktualizálását, hogy a felület használata a folyamatos kockázat helyett valódi előnnyé váljon – hívja fel a figyelmet a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda.

Idén január elsejétől kizárólag elektronikusan, a cégkapu rendszeren keresztül intézhetik adóügyeiket a hazai vállalatok, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is minden hivatalos iratot ezen a felületen keresztül juttat el a cégek számára. Hiába előzte meg egy éves tesztidőszak a rendszer bevezetését, több cég nem készült fel kellő körültekintéssel a használatára, ami jelentős kockázatot okozhat számukra – figyelmeztet a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda.

Már több mint fél éve kizárólag a cégkapu felületen keresztül intézhetik adóügyeiket a hazai vállalatok. A rendszer bevezetésének célja az volt, hogy megkönnyítse a kommunikációt a cégek és a NAV között. Az átállással azonban új problémák jelentek meg. Hogyan kezelhetőek a társasághoz érkező nagy mennyiségű, különböző munkavállalóknak címzett iratok? Hogyan kontrollálható, hogy ki jogosult azok megnyitására? Mi történik, ha a hozzáféréssel rendelkező munkavállaló távozik a cégtől?

„Egy társaság cégkapujához számos munkavállaló hozzáfér. A rendszeren keresztül küldött iratok azonban attól függetlenül kézbesítettnek minősülnek, hogy ténylegesen az a kolléga nyitja-e meg, akinek azt az adott iratot küldték. Sőt, még akkor is kézbesítettnek minősülhet, ha az érintett munkavállalóhoz el sem jut a kérdéses irat. Bizonyos ügyek esetében így „tudta nélkül” is fontos határidőket mulaszt el a szervezet, ami jelentős következményekkel járhat” – hívta fel rá a figyelmet dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adójogásza.

A cégeknek ezért érdemes minél hamarabb kialakítaniuk a cégkapu hozzáférési jogosultságok rendszerét és azok folyamatos aktualizálását, hogy a felület használata a folyamatos kockázat helyett valódi előnnyé váljon.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS