Nem kell minden NAV-vizsgálattól megijedni

2022. 09. 13., 11:24

2018. óta létezik a magyar adóigazgatási eljárásban az úgynevezett jogkövetési vizsgálat. Mivel az ilyen típusú vizsgálatok – a megfelelő együttműködés esetén – gyakran végződnek szankciók nélkül, esetükben különösen igaz, hogy nem megijedni, hanem konstruktívan együttműködni érdemes az adóhatósággal – mondja a Niveus Consulting Group szakértője.

2018-ban az adózás rendje és az adóigazgatás eljárás szabályai jelentős változásokon esetek át. Az adóhatósági ellenőrzések fajtáinak száma ekkor 7-ről 2-re csökkent. Azóta a le nem zárt adómegállapítási időszakok tekintetében két típusú adóhatósági ellenőrzés létezik: az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat.

Míg az adóellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményez és az adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének vizsgálatára irányul, addig a jogkövetési vizsgálat az egyéb adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését célozza meg és ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztet. Lényeges különbség továbbá az is, hogy jogkövetési vizsgálat – ellentétben az adóellenőrzéssel - a bevallási időszak lezárását megelőzően is végezhető – emelte ki Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója.

Az adóhatóság ellenőrzési tervéből kiderül, hogy jogkövetési vizsgálatra 2022-ben többek között a személyi változással érintett, az alvó státusból feléledő, az áfa bevallás be nem nyújtó vagy nullás áfa bevallást benyújtó adózók számíthatnak. Emellett továbbra is kiemelt fókuszt kap az Online Számla adatszolgáltatás és az Online pénztárgépek adatainak ellenőrzése.

Az egyre szofisztikáltabb kockázatelemzésnek köszönhetően az elmúlt években jelentős csökkenés állt be az adóhatóság ellenőrzéseinek számában. 2017 óta lényegében megfeleződött az egy évre jutó adóellenőrzések száma. Ugyanakkor ez a csökkenő tendencia kizárólag az adóellenőrzésekre igaz, a jogkövetési vizsgálatokra nem, amelyek számában az elmúlt 4 évben gyakorlatilag nem volt jelentős változás. Ugyanakkor ez a csökkenő tendencia kizárólag az adóellenőrzésekre igaz, a jogkövetési vizsgálatokra nem, amelyek számában az elmúlt 4 évben gyakorlatilag nem volt jelentős változás. (2017-ben 20 830, 2021-ben 10 606 utólagos adónem-ellenőrzésre került sor, a jogkövetési vizsgálatok száma 2017-ben 162 509, 2021-ben 140 467 volt.)

Az ellenőrzések egyre csökkenő száma és ebből a jogkövetési vizsgálatok jelentősebb súlya azt jelzi, hogy a szankciókkal való fenyegetésnél az adóhatóság számára is jóval kifizetődőbb az adózót együttműködésre bírva rávenni az adó megfizetésére. Ennek oka abban keresendő, hogy a jogkövetési vizsgálatokkal a NAV gyorsan és költséghatékonyan szerezhet be adatokat a vizsgálni kívánt adózóktól olyan hibákat keresve, amelyek pótlólagos adófizetést vagy később akár további eljárások (adóellenőrzés vagy akár büntetőeljárás) illetve adómegállapítások, bírságok alapjául is szolgálhatnak.

Ez első hallásra ijesztően hangozhat, ugyanakkora jogkövetési vizsgálat lehetőséget is teremt az adózó számára, hogy az eljárást lefolytató revizorral együttműködve feltárja és korrigálja hibáit anélkül, hogy az súlyos következményekkel járna. A jogkövetési vizsgálat eredményeként a NAV ugyanis a mulasztások feltárása esetén sem tehet az adott adónemet érintő megállapítást, nem állapíthat meg adókülönbözetet, csak jegyzőkönyvben rögzítheti a mulasztás megvalósulását. Sőt a jogkövetési vizsgálattal érintett adózó akár az eljárás alatt, akár azt követően önellenőrzést is benyújthat. Az jogkövetési vizsgálat így az adózó számára is előnyös lehet, de ehhez mindenképpen ajánlott és szükséges a gyors és adekvált reakció az adóhatóság megkeresésére.

Bár az adóhatóságnak sem érdeke, hogy mindenáron adóellenőrzésre kerüljön sor az adózóval szemben, a jogkövetési vizsgálatok során mégsem szabad szem elől téveszteni, hogy annak eredménye alapul szolgálhat további eljárásoknak. Erre figyelemmel mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni abban, hogy a NAV részére milyen adatokat, milyen formában és hogyan bocsásson rendelkezésre az adózó annak érdekében, hogy a vizsgálat ne forduljon át adóellenőrzésbe – figyelmeztet a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS