Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye: 2022-től változik a szabályozás

2021. 12. 21., 13:15

2022-től előnyösen változnak a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének szabályai – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

Családi pótlékra jogosító gyereknek tekinthető az a fogyatékosként, szociális intézményben ellátott gyermek is, aki után az anyának családi pótlék ugyan nem jár, viszont a családi pótlék összegének meghatározásakor figyelembe veszik a gyermeket.

Ha az említett gyermek után az anya vagy a szociális intézmény vezetője már nem jogosult családi pótlékra, de a jogosultság valamelyiküknél vagy mindkettőjüknél összesen legalább 12 évig fennállt, és a gyermeket az anya családi pótlékánál figyelembe vették, akkor ez a gyermek is kedvezményre jogosítja az anyát.

Ha a kedvezményre jogosult az adóelőleg-nyilatkozaton jelzi munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének, hogy jogosultsága végleges, akkor a következő években nem kell új nyilatkozatot adnia. A munkáltató, kifizető ezt továbbra is figyelembe veszi.

A jogosultság végleges, ha a gyermekek közül négy után az anya legalább 12 évig családi pótlékra volt jogosult, ideértve azt is, ha a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS