NAV: december 15-ig kell bejelenteni az orosz kőolajembargó betartását

2023. 11. 10., 09:11

A kőolajtermék-előállítók és -kereskedők 2023. december 15-ig jelenthetik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), hogy az előírt korlátozásokat betartják, vagyis az általuk más tagállamokba vagy harmadik országokba átadott, szállított vagy értékesített kőolajtermék 2024-re tervezett mennyisége várhatóan a tilalom mennyiségi határa alatt marad.

A tömegmérlegelven alapuló jelentést a NAV_OKE jelű nyomtatványon kell a NAV-nak benyújtani, amiért a kőolajtermék-előállító és -kereskedő büntetőjogi felelősséggel tartozik. Ha jelentés szerint megállapítható, hogy az összmennyiség a naptári évben várhatóan a tilalom mennyiségi határa alatt marad, akkor a NAV erről magyar és angol nyelven igazolást állít ki.

Ha év közben a kőolajtermék-előállító vagy -kereskedő bejelentett tervétől olyan eltérést azonosít, amely miatt a tilalom szabályainak nem felel meg, akkor haladéktalanul módosítania kell korábban benyújtott jelentését, ugyancsak a NAV_OKE jelű nyomtatványon.

2024. január 25-éig pedig – szintén a NAV_OKE jelű nyomtatványon – kell benyújtani a tárgyévi teljesülésről szóló jelentést, amely elsőként a 2023. február 5. és december 31. közötti időszakról szól majd.

Jogszabályi háttér

A kőolajtermék-előállító, a kőolajtermék-kereskedő, a nyersolaj, a kőolajtermék fogalmát, a tömegmérlegrendszer alkalmazását, illetve a jelentéstételi kötelezettség, az igazolás kiállításának, valamint a tömegmérlegrendszer alkalmazásának és a tilalomnak való folyamatos megfelelés részletes szabályait a 2023. január 17-én a Magyar Közlöny 8. számában kihirdetett, a veszélyhelyzet során az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről szóló 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet eltérő alkalmazásáról szóló 9/2023. (I. 17.) kormányrendelet tartalmazza.

A rendelet alapján a kőolajtermék-előállító, a kőolajtermék-kereskedő a 2710 KN kód alá tartozó kőolajterméket más tagállamba vagy harmadik országba nem adhat át, nem szállíthat és nem értékesíthet azt meghaladó mennyiségben, mint amilyen mennyiséget a naptári évben a tömegmérlegrendszerben nem az Oroszországi Föderációból 2022. június 3-át követően az Európai Unió területére szállított nyersolajból előállított kőolajtermékként tart nyilván. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS