NAV: 17 ezer milliárd forint az idei előirányzat

2021. 02. 18., 14:30

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal célja a szabályos adózás támogatása és nem a bírságolás – hangsúlyozta 2020-ról szóló évértékelőjében a NAV vezetője. Az ellenőrzések jelentős része támogató jellegű, a klasszikus adóvizsgálatok aránya hét százalékra csökkent. A NAV munkatársai a digitalizált információs rendszerekben ma már azt is látják, hogy melyik adózóhoz milyen eljárást kell rendelniük – mondta Sors László.

A NAV évértékelő értekezletét a pénzügyminiszter videóüzenete nyitotta. Varga Mihály úgy fogalmazott: 2020 márciusa Magyarországon is a gazdasági növekedés szinte példátlanul hosszú időszakát törte meg. Az adatok azt mutatják, hogy a gazdasági visszaesés nagyobb, gyorsabb és pusztítóbb az 1929-es nagy gazdasági világválságban tapasztaltaknál. Ami akkor három év alatt következett be – tőzsdei zuhanás, hitelpiacok befagyása, elbocsájtások, gyárleállások – most néhány hét alatt végbement. A magyar gazdaság számára ez azt jelenti, hogy a tavalyi évre 5-6 százalék közötti visszaeséssel kell számolnunk. A kormány gazdaságpolitikai elvei azonban most sem vesztették érvényüket. Továbbra is a munkahelyteremtés, a gazdasági fejlődés, a családok támogatása áll a középpontban – mondta a pénzügyminiszter.

Sors László, a NAV vezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy a fennállásának tizedik évében járó adó- és vámhivatal nemzetközi viszonylatban is jelentős digitális fejlesztései – a gépek közötti kommunikáció, a mesterséges intelligencia alkalmazása – az állampolgárok és a vállalkozások adózásának egyszerűsítését szolgálják. Szerepük egyrészt az, hogy megkönnyítsék az évi mintegy 25 millió adózói bevallás és kötelező adatszolgáltatás folyamatát, másrészt valós idejű információkkal szolgáljanak a gazdasági eseményekről. Ugyanakkor ezek az eszközök garantálják az állam és a tisztességes vállalkozások kárára működő, súlyos gazdasági bűncselekményeket elkövető bűnszervezetek kiiktatását is.

A vállalkozások digitalizálásában is felhajtó erőként működő hivatali megoldások a járványhelyzetben is biztosítják a NAV stabil működését, ami az állami bevételek garanciája. 2020-ban az ügyfélszolgálati kapcsolatokban az elektronikus csatornák domináltak, 33 százalékkal csökkent a személyes ügyintézés és csaknem 80 százalékkal többen hívták telefonon a hivatal munkatársait, mint az előző évben.

A kormányzati adókönnyítések végrehajtásán túl, az átmeneti szabályokhoz alkalmazkodott hivatal, jelentős adatvagyona alapján szektorokra bontva képes mérni és bemutatni a gazdasági szereplők járványhelyzeti reakcióit, a bajba jutott vállalkozások nehézségeit is. A NAV által kezelt bevételekből – ami az államháztartás adó jellegű bevételeinek 94 százalékát teszi ki – pontosan látszik, hogy az áfából, a járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból a vártnál kevesebb bevétel származott az elmúlt évben.

A gazdasági visszaesés és az adókönnyítések ellenére tavaly mintegy 2 százalékkal több volt a NAV bevétele, mint 2019-ben. Ebben a hivatal teljesítményén túl komoly szerepe volt az adópolitikának és a gazdaság szereplőinek is. 2020-ban 15 ezer 813 milliárd forint folyt be az adó- és vámhivatalhoz, ami mintegy 94 százaléka a kormány által még a járványhelyzet előtt tervezett bevételnek. 2021-ben 17 ezer milliárd forint beszedése a cél – mondta évértékelőjében Sors László, a NAV vezetője. (NAV)

Varga Mihály: az adóhivatal kimagaslóan teljesített a nehéz helyzetben is

A NAV kimagaslóan teljesített a jelenlegi nehéz helyzetben is, a munkatársak kiemelkedő szakmai tudással és elkötelezettséggel, kitartóan végezték munkájukat – jelentette ki a pénzügyminiszter a NAV 2020-ról szóló csütörtöki online évértékelőjére küldött videoüzenetében.

Varga Mihály úgy fogalmazott, az idén 10 éves hivatal kiállta a „válságtesztet”. A tárcavezető ezért köszönetet mondott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársainak, és azt kérte: folytassák azt a munkát, amellyel néhány éven belül a NAV lehet az Európai Unió legversenyképesebb adóhivatala.

2010 óta gyökeres átalakuláson ment át az adópolitika, a 2011. január 1-én létrejött új adóhatóság az adópolitikai átalakulás jelképévé is vált. A cél az volt, hogy csökkentsék az adókat, csökkentsék a munkát terhelő adókat, a munkavállalókról és vállalkozásokról áthelyezzék az adóztatás súlypontját a fogyasztási adókra, illetve az is, hogy ügyfél-centrikussá tegyék a hivatal működését. Az eredmények közül a miniszter kiemelte: csak a jövedelmet terhelő adókból 38,5 százalékpontot „faragtak le” tíz év alatt. A munkáltatók adóterhe 27 százalékról 15,5 százalékra csökkent, a társasági adó kulcsa 19 százalék volt, most 9 százalék, amely a legalacsonyabb az EU-ban.

Az adókedvezmények rendszere is átalakult: míg 2010-ben csupán 12 milliárd forintnyi kedvezményben részesültek a gyermeket nevelők, idén már a családoknál hagyott összeg elérheti a 380 milliárd forintot. Az adócsökkentések a koronavírus-válság ellenére is folytatódnak: az új lakások áfacsökkentése 110 milliárd forintot hagy az embereknél, a szociális hozzájárulási adó mérséklése pedig mintegy 360 milliárd forint pluszpénzt jelent a munkáltatóknak 2021-ben.

A tárcavezető szerint tíz év alatt lényeges és látványos átalakuláson ment át a hatóság is, míg 2010-ben az adóhivatal legtöbbször a tömegesen végzett vagyonosodási vizsgálatok miatt szerepelt a sajtóban, most az adózással kapcsolatos hírek elsősorban a NAV szolgáltatásairól szólnak.

Emlékeztetett: 5 évvel ezelőtti évértékelőjén azt kérte, hogy Svédországhoz hasonlóan, Magyarországon is az adóhivatal legyen az egyik legnépszerűbb hatóság, segítse a cégek munkáját. Számos eredmény született e téren is a miniszter szerint, mert már a következő évben debütált az e-szja, amellyel az adóhivatal évente mintegy 5 millió embert mentesít az szja-bevallás elkészítése alól. A revizorok ellenőrzés helyett segítik a vállalkozásokat a kisebb hibák javításában, és még a végrehajtási területen is érezhető az ügyfél-centrikus szemlélet. 2018-as célkitűzés volt, hogy a NAV legyen Magyarország első papírmentes hivatala. Válaszul megjelent az online számlázás, és idén nyártól mintegy félmillió vállalkozásnak a NAV készíti el az áfabevallási-tervezetét is.

Az első papírmentes hivatal címe felé vezető út vége felé jár a hivatal, hiszen a cégek szinte minden adóügyüket elektronikusan intézik. Az EU-ban példaértékű módon még az ellenőrzés is lehet papírmentes. Elérték, hogy a lakosság jelentős része ügyfélkapun keresztül intézi adóügyeit. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS