Mit ellenőriz a NAV 2019-ben? – Senkit ne érjen váratlanul egy lehetséges revízió

2019. 03. 20., 15:32

A legfontosabb tudnivalókra a Mazars hívta fel a figyelmet.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) minden év elején közzéteszi az adott évre meghatározott ellenőrzési irányait, szempontjait tartalmazó tájékoztatóját. A Mazars a február végén megjelentetett 2019-es ellenőrzési irányelv főbb célkitűzéseit bemutatva hívta fel az ellenőrzéssel különösen érintett iparágakban, a nagy kockázatú területeken tevékenykedő vállalkozások figyelmét, hogy az év során előforduló lehetséges revízió senkit ne érjen váratlanul.

I. Kiemelt célok, elvek 

A 2019-es esztendőben a NAV kiemelt célja a költségvetési bevételek védelme, a nemzetgazdaság versenyképességének támogatása érdekében a rejtett gazdaság és az adóelkerülések visszaszorítása, valamint az önkéntes jogkövetésre ösztönzés. Az ellenőrzések meghatározó eleme lesz a kockázatelemzésen alapuló differenciált fellépés, amely nagyban támaszkodik az EKAER, valamint a nyáron bevezetett Online Számla rendszeren keresztül érkezett adatokra – ez utóbbival kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzése szintén kiemelt szerepet kap 2019-ben.

Az ellenőrzések során a NAV az együttműködő, jogkövető magatartást tanúsító adózókat segíti, esetükben szankciók helyett a hibák javítására irányuló támogatás a fő cél. Ugyanakkor, az adójogszabályokat szándékosan és súlyosan megsértő adózók határozott fellépésre számíthatnak, velük szemben a NAV deklarált célja, hogy az adóelkerülés révén eltüntetett adóforintokat hatékonyan behajtsa.

II. Ellenőrzési feladatok 2019-re

A NAV ellenőrzései három fő területre koncentrálnak:

  • jelentős költségvetési kockázatot jelentő adózói körök, tevékenységek ellenőrzése, (fellépés a rejtett gazdaság ellen);
  • kiemelt adózók ellenőrzése;
  • önkéntes jogkövetés támogatása.

 1. A rejtett gazdaság elleni fellépés főbb vizsgálati területei:

  • adókijátszás azonnali feltárása a valós idejű adatszolgáltatás segítségével;
  • a munkaerő-kölcsönzéssel összefüggő, visszaélések, adókikerülésre használt „foglalkoztatói” láncolatok feltárása, a foglalkoztatáshoz kötődő közterhek megfizettetése, ezzel összefüggő áfacsalások visszaszorítása;
  • a személyi változással (vezető tisztségviselő, tulajdonos váltással) érintett vállalkozások
  • a foglalkoztatottak bejelentése és a kifizetői bevallások közötti anomáliák;
  • az elektronikus kereskedelem (termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás) különös tekintettel a webhelyekre és a webáruházakra;
  • a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedők;
  • az építőipari vállalkozások;
  • a személyszállítók;
  • a szálláshely-szolgáltatók, szállodák, internetes szállásmegosztó portálokon keresztül szolgáltatók;
  • az EKÁER-bejelentések adatai alapján, illetve azoknak ellenőrzése során feltárt kockázatok, információk alapján a tudatosan felépített számlázási láncolatokban részt vevő vállalkozások és a csalárd ügyletek mögött álló magánszemélyek;
  • az illegális fémkereskedelmi tevékenység;
  • az „adózatlan” jövedéki termékek feketepiacának visszaszorítása;
  • a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem ágazatban az országhatáron átnyúló csalárd számlázási láncolatok révén, áfacsalással bonyolított zöldség- és gyümölcs-kereskedelmi ügyletek visszaszorítása;
  • a társasági adóhoz kapcsolódó adókedvezmények, kiemelten a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének jogszerűsége;
  • nem uniós státuszú árukra vonatkozó vámszabályok, tarifális besorolások, bejelentett származási adatok vizsgálata.

2. A kiemelt adózók ellenőrzésének főbb elemei:

  • a legnagyobb adóteljesítményű adózók, ezen belül is az újonnan ebbe a körbe került, vagy jelentős változással érintett adózók vizsgálata;
  • a transzferárképzési gyakorlat és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek kiemelt vizsgálata, ezen belül is hangsúlyt kap az OECD elvárásai szerint előírt CBC adatszolgáltatás és információcsere kiemelt vizsgálata.

3. Az önkéntes jogkövetés támogatása

Az adózói mulasztások megszüntetését szolgáló támogató eljárások 2019-ben       jellemzően az alábbi kört fogják érinteni:

  • a turizmusfejlesztési hozzájárulás alanyai;
  • a nemzetközi, automatikus információcsere révén beérkezett adatok alapján kiszűrt adóalanyok;
  • az egyéni vállalkozók, akiknek máshol van bejelentett, 36 órás munkaviszonyuk;
  • a foglalkoztatók alkalmazottainak bejelentése és az ehhez kapcsolódó bevallások teljesítése.

Ha a fentiek alapján úgy ítéli meg, hogy az Ön társasága a tevékenysége, vagy folytatott tranzakciói okán a NAV fókuszába kerülhet, érdemes megfontolni egy átfogó adó-auditot vagy akár valamely nagyobb kockázatot rejtő terület mélyebb átvizsgálását. Ezzel a vezetés számára nyilvánvalóvá válnak a kockázatok, és döntés hozható a nem megfelelő gyakorlat még az adóhatósági vizsgálat megkezdése előtt történő önellenőrzéséről, amellyel jelentős adóbírság és késedelmi pótlék kerülhető el. Az átvilágítás további előnye, hogy a kockázatok ismeretében tudatosabban készülhet egy esetleges NAV vizsgálatra, döntő jelentőségű ugyanis, hogy a revizor számára milyen információt és milyen formában adunk át. Egy NAV vizsgálatot megelőző konzultáció, átvilágítás feltárhat ki nem használt adózási kedvezményeket, amivel csak nyerhet a társaság – hívta fel a figyelmet a Mazars.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-02-02 17:18:00
Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.