Az elmúlt években a NAV kiemelt fókuszt helyezett az adózók támogatására. Ennek célja az volt, hogy segítsék az adózók önkéntes jogkövetését és a kisebb súlyú hibákat, hiányosságokat az adózók maguk javítsák. Az adózók számára népszerű volt ez az új irány, ugyanis lehetőségük volt szankciók nélkül korrigálni. A támogató szemlélet sikeres vonalát továbbra is fenntartja a NAV, azonban bizonyos korrekció várható 2024-ben. Ugyanis a NAV is felismerte, hogy van egy olyan kör, amely rendszeresen csak felszólításra tesz eleget a kötelezettségeinek. Ők a jövőben nagyobb szigorra számíthatnak.
A kiemelt adózók és legnagyobb adózók mindig is az ellenőrzések fókuszában voltak, őket a NAV pár évente megvizsgálja visszatérő jelleggel. Az ilyen cégeknél a NAV a hibák forrásaként az adókedvezmények felhasználását (például energiahatékonysági beruházási adókedvezmény, szociális hozzájárulási adóban igénybe vehető kedvezmények), magánszemélyeknek adómentesen teljesíthető kifizetéseket, rehabilitációs hozzájárulást, valamint a társasági adóalapot azonosította.
Kiemelten fogja ellenőrizni (az elmúlt évekhez hasonlóan) a NAV ezen adózók transzferár kötelezettégeit, derül ki a NAV 2024-es ellenőrzési tervéből. A transzferár a kapcsolt (tehát nem független) felek egymás közötti ügyleteire alkalmazott árat jelenti. Az ilyen ügyleteket a felek kötelesek úgy árazni, mintha azok független felek között valósulnának meg. A transzferárazási kötelezettségek célja annak megakadályozása, hogy az egy csoporthoz tartozó adózók egymás között szabadon mozgathassák a nyereségüket, optimalizálva ezzel adókötelezettségeiket. Az autóipari szereplők különösen számíthatnak ilyen vizsgálatokra.
Az egy időben népszerű Munkavállalói Résztulajdonosi Programot (MRP) üzemeltetők is kiemelt érdeklődésre számíthatnak az MRP-k kedvező adóztatására tekintettel.
A NAV idén is azonosította azokat a szektorokat, amelyek fokozott hatósági érdeklődésre számíthatnak. Régi szereplői ennek a listának az őrző-védő, takarító és épületüzemeltetéssel foglalkozó, valamint az építőiparban tevékenykedő cégek. Mellettük továbbra is a hatóság fókuszában vannak a számítástechnikai termékekkel és élelmiszerrel kereskedő vállalkozók. A médiaszektor eddig is kiemelt figyelmet kapott a NAV-tól, azonban a reklámcégek mellett idén az internetes tartalomszolgáltatók és a rendezvényszervezők is számíthatnak a hatósági megkeresésekre.
A listán új szereplőként a cégcsoport részeként működő gyógyszergyártó és -kereskedő cégek is számíthatnak vizsgálatra, esetükben különösen az egymás között alkalmazott árakra és különadóra vonatkozó kérdésekre lehet készülni.
Az energiaszektor is a NAV fókuszába került, ellenőrzésekre számíthatnak mind a gázkereskedelemmel, mind a napelem-értékesítéssel és szereléssel foglalkozó cégek is.
Ellenőrzésre számíthatnak a szépségipari szereplők is, például a fodrászok kozmetikusok és műkörmösök, illetve a konditermek, személyi edzők adózása is a NAV vizsgálódásainak körébe kerülhet.
Újdonság, hogy a fentiek mellett a NAV kiemelten vizsgálja a tőzsdei kereskedésből, valamint kriptovalutából származó jövedelmet szerzők adókötelezettségeit.
A NAV mára a legnagyobb adatvagyonnal rendelkező állami szerv és ki is aknázza az ebben rejlő lehetőségeket. Egyrészt az ellenőrzésre történő kiválasztása során, másrészről pedig az ellenőrzés során is támaszkodik a NAV a kiterjedt adattárházára.
Az ebből kinyert közel valós idejű adatok pedig segítik a NAV-ot az adózók valós gazdasági tevékenységének megismerésében, gazdasági kapcsolatrendszerük áttekintésében.
Honnan származnak ezek az adatok? Egyrészről az adókötelezettségek teljesítése során megadott adatokból (online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, online pénztárgépek, EKÁER), másrészről pedig más állami szervek által gyűjtött adatokból (például Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, Üvegkapu). A hazai adatvagyon mellett az adóhatóság nemzetközi platformokról beszerzett adatokat is felhasznál, ilyenekhez például automatikus információcsere keretében jut hozzá.
Az adóbevételek biztosítása mellett egyéb előnyökkel is járnak a NAV ellenőrzései. Például az üzemanyagtöltő állomásokon az üzemanyag minőségének mobillaboratóriummal való vizsgálata segít kiszűrni a motorra káros termékek forgalmazását. A fuvarozók ellenőrzése pedig segít kiszűrni a szabályok megsértésével versenyelőnyt szerző cégek kiszorítását a piacról.
A vámhatóságok is közreműködnek az akár egészségre vagy környezetre veszélyes termékek piacra való belépésének kiszűrésében, illetve a szankciók betartásában. Emellett természetesen megmaradtak a pénzügyi érdekeket védő feladataik is, amelyek fókuszában a vámérték vizsgálata van. Ezek a vizsgálatok korábban kifejezetten a távol-keleti országokból érkező ruházati termékekre vonatkoztak, azonban idén további termékekre is kiterjesztik az ellenőrzéseket.
„A NAV ellenőrzései egyre professzionálisabb és komplexebb kérdéseket vizsgálnak, ezáltal komoly szakmai kapacitásokat kötnek le az ellenőrzötteknél. Érdemes ezért a trendekkel és a bírósági precedensekkel naprakész szakembert megbízni már az ellenőrzések elején, hogy kezelhetők legyenek a kockázatok” – hívja fel a figyelmet dr. Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes ügyvédje.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.