Mindenki számlázott, senki sem dolgozott, 229 milliós büntetés lett a vége

2024. 03. 27., 18:40

A NAV egy számlázási láncolat ellenőrzésekor vizsgálta azt a két társaságot, amelyek nevében csomagolási szolgáltatásokról és baromfi-feldolgozásról állítottak ki fiktív számlákat.

Az egyik cégnek az apa, a másiknak a fia volt a tulajdonosa, de a szerződésekben szereplő, elvileg általuk végzett munkákról egyikük sem tudott konkrét tényeket mondani munkatársainknak. Hamar egyértelművé vált, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevő cégek színlelt szerződéseket kötöttek az apa, illetve a fia által vezetett társaságokkal.

Valós teljesítések nélkül fogadtak be és fizettek ki olyan szolgáltatásokról számlákat, melyekhez egyik cégnek sem volt sem szakképzett munkatársa, sem megfelelő eszköze. A számláikat befogadó cégek egyiküket sem ismerték.

A számlakibocsátó alvállalkozóknak újabb alvállalkozók számláztak, akiknek ugyan voltak bejelentett alkalmazottaik, de azok sem végezték el a számlákon szereplő munkákat.

Az is kiderült, hogy miután a fiktív számlákat befogadó „megbízók” átutalták a számlák ellenértékét az állítólagos alvállalkozóknak, a pénzt egy olyan személy vette fel a bankszámlákról, akinek papíron semmi köze nem volt semelyik társasághoz sem. Mindezt a banki bizonylatok igazolták. Az illető a pénz további sorsáról nem tudott számot adni.

A NAV a négy számlabefogadó társaságnak 76 millió forint adókülönbözet befizetését írta elő, illetve további 153 millió forint adóbírságot és késedelmi pótlékot szabott ki, így összesen 229 millió forintot írtak elő, amelyből 142 millió forintot már befizettek.

A négy adózó közül két számlabefogadó társaság az ellenőrzés megállapításait elfogadta, és élt a feltételes adóbírság-kedvezmény intézményével, lemondott fellebbezési jogáról és megfizették az adókülönbözetet, így összesen 19 millió forint adóbírság megfizetése alól mentesültek. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS