Mindenki számlázott, senki sem dolgozott, 229 milliós büntetés lett a vége

2024. 03. 27., 18:40

A NAV egy számlázási láncolat ellenőrzésekor vizsgálta azt a két társaságot, amelyek nevében csomagolási szolgáltatásokról és baromfi-feldolgozásról állítottak ki fiktív számlákat.

Az egyik cégnek az apa, a másiknak a fia volt a tulajdonosa, de a szerződésekben szereplő, elvileg általuk végzett munkákról egyikük sem tudott konkrét tényeket mondani munkatársainknak. Hamar egyértelművé vált, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevő cégek színlelt szerződéseket kötöttek az apa, illetve a fia által vezetett társaságokkal.

Valós teljesítések nélkül fogadtak be és fizettek ki olyan szolgáltatásokról számlákat, melyekhez egyik cégnek sem volt sem szakképzett munkatársa, sem megfelelő eszköze. A számláikat befogadó cégek egyiküket sem ismerték.

A számlakibocsátó alvállalkozóknak újabb alvállalkozók számláztak, akiknek ugyan voltak bejelentett alkalmazottaik, de azok sem végezték el a számlákon szereplő munkákat.

Az is kiderült, hogy miután a fiktív számlákat befogadó „megbízók” átutalták a számlák ellenértékét az állítólagos alvállalkozóknak, a pénzt egy olyan személy vette fel a bankszámlákról, akinek papíron semmi köze nem volt semelyik társasághoz sem. Mindezt a banki bizonylatok igazolták. Az illető a pénz további sorsáról nem tudott számot adni.

A NAV a négy számlabefogadó társaságnak 76 millió forint adókülönbözet befizetését írta elő, illetve további 153 millió forint adóbírságot és késedelmi pótlékot szabott ki, így összesen 229 millió forintot írtak elő, amelyből 142 millió forintot már befizettek.

A négy adózó közül két számlabefogadó társaság az ellenőrzés megállapításait elfogadta, és élt a feltételes adóbírság-kedvezmény intézményével, lemondott fellebbezési jogáról és megfizették az adókülönbözetet, így összesen 19 millió forint adóbírság megfizetése alól mentesültek. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS