Mindenki számlázott, senki sem dolgozott, 229 milliós büntetés lett a vége

2024. 03. 27., 18:40

A NAV egy számlázási láncolat ellenőrzésekor vizsgálta azt a két társaságot, amelyek nevében csomagolási szolgáltatásokról és baromfi-feldolgozásról állítottak ki fiktív számlákat.

Az egyik cégnek az apa, a másiknak a fia volt a tulajdonosa, de a szerződésekben szereplő, elvileg általuk végzett munkákról egyikük sem tudott konkrét tényeket mondani munkatársainknak. Hamar egyértelművé vált, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevő cégek színlelt szerződéseket kötöttek az apa, illetve a fia által vezetett társaságokkal.

Valós teljesítések nélkül fogadtak be és fizettek ki olyan szolgáltatásokról számlákat, melyekhez egyik cégnek sem volt sem szakképzett munkatársa, sem megfelelő eszköze. A számláikat befogadó cégek egyiküket sem ismerték.

A számlakibocsátó alvállalkozóknak újabb alvállalkozók számláztak, akiknek ugyan voltak bejelentett alkalmazottaik, de azok sem végezték el a számlákon szereplő munkákat.

Az is kiderült, hogy miután a fiktív számlákat befogadó „megbízók” átutalták a számlák ellenértékét az állítólagos alvállalkozóknak, a pénzt egy olyan személy vette fel a bankszámlákról, akinek papíron semmi köze nem volt semelyik társasághoz sem. Mindezt a banki bizonylatok igazolták. Az illető a pénz további sorsáról nem tudott számot adni.

A NAV a négy számlabefogadó társaságnak 76 millió forint adókülönbözet befizetését írta elő, illetve további 153 millió forint adóbírságot és késedelmi pótlékot szabott ki, így összesen 229 millió forintot írtak elő, amelyből 142 millió forintot már befizettek.

A négy adózó közül két számlabefogadó társaság az ellenőrzés megállapításait elfogadta, és élt a feltételes adóbírság-kedvezmény intézményével, lemondott fellebbezési jogáról és megfizették az adókülönbözetet, így összesen 19 millió forint adóbírság megfizetése alól mentesültek. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 14., 15:10
A NAV az idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallási tervezetét. Az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfás magánszemélyek is.
2025-03-14 19:05:00
A lakásukat bérbe adók az MBH Elemzési Centrum számításai szerint 6 százalék körüli hozamra számíthatnak ebben az évben – de vajon jó befektetés marad-e az ingatlan, ha a lakásépítési boom beindulásával a bérlakáspiacon is intenzívebbé válik az árverseny?
2025-03-13 14:15:00
Országosan közel három éve nem volt annyira szűk az alku tere a lakáspiacon, mint a téli hónapokban – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A meghirdetett árhoz képest december és február között átlagosan 5,5 százalékot sikerült alkudni a vevőknek, a legkisebb tér a panellakások esetében volt erre, ott minimális volt a különbség az utolsó hirdetési ár és a vételár között.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS