Mennyibe kerül valójában a külföldről behozott használt autó?

Magyarországon folyamatosan emelkedik a külföldről behozott használtautók száma. Első hallásra jó üzletnek tűnhet Nyugat-Európából származó autót vásárolni. Ha azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési tapasztalatait górcső alá vesszük, azonnal látható, hogy a köztudatban még mindig jobb választásnak vélt, esetleg a hazai árakhoz képest valamivel olcsóbb, külföldről származó autók sok esetben többe is kerülnek, mint a magyar tulajdonostól vásárolt kicsit drágább négykerekűek.

Az autók behozatalával foglalkozó kereskedők jelentős árelőnnyel értékesítik külföldről származó járműveiket azon versenytársaikkal szemben, akik kizárólag Magyarországon már forgalomban lévő használt járművekkel végzik gazdasági tevékenységüket. A NAV ellenőrzései alapján körvonalazódik, hogy a használt autókat behozó kereskedők azért is preferálják a külföldről származó autókat, mivel azokon jelentős árelőnnyel adhatnak tovább, amelynek hátterében az esetek jelentős részében adóelkerülő magatartásuk áll. Az ilyen tevékenységet folytatók általában kimaradnak az értékesítési láncolatból, nem helyezik a behozott autókat forgalomba, nem fizetik meg a járulékos közterheket.

Autóikat általában valamelyik internetes portálon, esetleg egy zárt közösségi csoportban kínálják eladásra. Vevőikkel olyan adásvételi szerződéseket kötnek, amelyekben eladóként nem ők maguk, hanem a jármű korábbi – általában a forgalmiba bejegyzett utolsó külföldi – tulajdonosa szerepel, jellemzően az adataival előre kitöltve és aláírva. A gyanútlan vásárlók nem túl nagy összegű foglaló átadását, valamint az eljárásokhoz szükséges meghatalmazások aláírását követően néhány napon belül névre írva, rendszámmal megkapják a Magyarországon forgalomba helyezett autójukat. A vevők legtöbbször olvasás nélkül írják alá a papírokat, a szükséges eljárások menetét nem ismerik, és vélhetően emiatt gyakran az is elkerüli a figyelmüket, hogy az adásvételi szerződésen nem az szerepel eladóként, akitől ténylegesen vásárolják az autót. Arra pedig nem is gondolnak, hogy esetenként hamisított szerződéseket kötnek, amiről mit sem tud az eladóként feltüntetett személy.

A NAV által lefolytatott ellenőrzések során számos olyan magánszemély került nyilatkoztatásra, aki a leírtak alapján vásárolt járművet.

Többen számoltak be arról, hogy az autók rejtett hibái következtében őket megillető szavatossági igényeiket nem tudták kivel szemben érvényesíteni, ugyanis az adásvételi szerződésen tipikusan nem az a személy szerepelt, akitől ténylegesen vásároltak, ezáltal olyan többlet kiadásaik keletkeztek, amelyet nem térített meg számukra senki.

Az ügyletek sokszor benzinkutakon, parkolókban köttettek, így voltak olyanok is, akik fel sem tudták venni a kapcsolatot a tényleges eladójukkal, ezáltal nem tudtak kihez fordulni az autóval kapcsolatban felmerülő problémáikkal.

Sokak számára az adóhatósági eljárás során vált nyilvánvalóvá, hogy „céges autót” vásároltak, de az eladó természetesen azt állította, hogy az autó külföldön magánszemély tulajdonában volt.

A NAV – tapasztalatai alapján – felhívja mindenki figyelmét arra, hogy a saját érdekében legyen körültekintőbb a külföldről behozott használtautó vásárlása során, főként a tulajdoni viszonyok, az adásvételi szerződésre kerülő adatok, valamint a járművet bemutató személy ügyletben betöltött szerepének tisztázása terén. (NAV)