A munkaviszony megszüntetése többféleképpen történhet, például felmondással, azonnali hatályú felmondással vagy közös megegyezéssel is. A közös megegyezés lényege, hogy az a felek közös akarata kell, hogy legyen. Mit lehet tenni, ha az egyik fél később mégsem érzi helyénvalónak? Utólag megtámadható a közös megegyezés? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Elöljáróban azt kell tudni, hogy a jognyilatkozatoknak két nagy csoportja van. Jognyilatkozat alatt olyan nyilatkozatot értünk, aminek valamilyen jogi hatás kiváltása a célja és a nyilatkozatot tevő akaratát fejezi ki. Amit kimondunk, az nem minden esetben lesz jognyilatkozat. Lehet, hogy egy vita alkalmával dühében azt mondja az egyik házastárs a másiknak, hogy elválok, de ez még nem jognyilatkozat, ezzel még nem valósul meg a házasság felbontása – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
A jognyilatkozatoknak két nagy csoportja van:
A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése kétoldalú jognyilatkozat. Ez a felek közötti megállapodás. Mind a munkáltató, mind a munkavállaló akarata a munkaviszony megszüntetése, és ebben meg is állapodnak egymással. Ettől lesz közös a közös megegyezés. A feleken múlik, hogy miben állapodnak meg.
Nincs teljesen kizárva, hogy a közös megegyezést utólag valamelyik fél megtámadja. Erre azonban csak törvényben meghatározott esetekben van lehetőség. Önmagában azért, mert utólag meggondolta magát az egyik fél, nem lehet eredményesen megtámadni a közös megegyezést. Egy kicsit olyan ez, mint a társasjátékokban az „ami fekszik, nyugszik”. Vagyis, ha már letettünk egy lapot, döntöttünk, azt nem vehetjük vissza csak azért, mert később rájöttünk, hogy jobbat is tehettünk volna.
Fontos tisztázni, hogy mi lehet a megtámadás következménye. A törvény kimondja, hogy a sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.
A Munka Törvénykönyve a következő fő eseteket határozza meg.
A tévedés
„A megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak” – mondja ki a Munka Törvénykönyve.
Lényeges körülményben való tévedésről akkor lehet szó, ha a körülmény ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.
Az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta, nem támadhatja meg a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetését.
A megtévesztés
Előfordulhat olyan eset, amikor az egyik fél a másikat szándékosan tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja. Például valótlan információt közöl a másik féllel. A törvény ilyen esetekre kimondja, hogy a megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.
A jogellenes fenyegetés
A közös megegyezést megtámadhatja az is, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére. Itt nagyon lényeges, hogy a fenyegetésnek jogellenesnek kell lennie. Vagyis a közös megegyezés elmaradásához fűzött hátrányos következmény önmagában még nem lesz feltétlenül jogellenes is. Ha például a munkáltató felajánlja a közös megegyezés lehetőségét, és jelzi, hogy ennek elmaradása esetén felmondással szünteti meg a munkaviszonyt, még nem lesz jogellenes. Ha viszont mindezt úgy teszi meg, hogy a dolgozót bezárja egy irodába, és nem beszélhet senkivel, amíg nem dönti el, hogy aláírja-e a közös megegyezést, az már jogellenes fenyegetésnek minősülhet.
A megtámadásra viszonylag rövid idő áll rendelkezésre. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a megtámadás határideje 30 nap.
A 30 napos határidőt nem a megállapodás aláírásától kell számolni. A határidő a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. Maximum azonban 6 hónap áll rendelkezésre a megtámadásra, utána a megtámadás joga már nem gyakorolható.
A megtámadást tartalmazó nyilatkozatot írásban kell a másik féllel közölni. Ha csak szóban jelzi valaki, az nem elég. Ha a másik fél nem ismerné el a megtámadásban foglaltakat, akkor bíróság előtt lehet azt érvényesíteni. Ez már egy peres eljárás lesz, ahol a közös megegyezést megtámadó félnek kell bizonyítani a tévedést, a megtévesztést vagy a jogellenes fenyegetés megtörténtét.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”