„Lehet úgy is vásárolni, hogy az árut más nevére számlázzák”

2023. 03. 21., 17:13

A NAV a gépjármű-alkatrészek kereskedelmét ellenőrizve olyan fiktív vásárlókra bukkant, akik adatait csak a számlázás miatt hozták létre. Az ilyen adásvételek azonban az eladók felelősségét is felvetik. A jelenség visszaszorítására a NAV folyamatosan ellenőrzi a gépjármű-alkatrészek nagykereskedelmét.

A NAV egy gépjárműalkatrész-nagykereskedő telephelyén indított ellenőrzést, mivel az eladási adatokban olyan magánszemély vásárlók is szerepeltek, akik rendszeresen, nagy értékben vásároltak gépkocsi-alkatrészeket, de nem lehetett pontosan azonosítani őket, vagy a bevallott forgalmuk a töredéke volt a legyűjtött vásárlások értékének.

A helyszíni vizsgálat és a már legyűjtött, kockázatelemzésen alapuló adatok alapján több ilyen vevőt sikerült azonosítani. Ezek a vásárlók részben saját, részben kitalált, nem létező nevekre és címekre számláztatták az autóalkatrészeket. A termékeket azonban mindig a valós címzetteknek, valós címekre szállították ki, így a számlák kiállításában már a kereskedő felelőssége is felvetődött. Az ellenőrzés kiderítette, hogy ezekben az ügyletekben az autószerelők olyan üzletekben vásároltak, ahol az üzletvezető tudott arról, hogy olyan fiktív vevőket regisztrál a rendszerben, akiket csak a számlázás miatt hoztak létre. Kiderült az is, hogy bizonyos esetekben az üzletvezető ajánlotta fel: lehet úgy is vásárolni, hogy az árut más nevére számlázzák.

A NAV fellépése után a tevékenységüket, beszerzéseiket eltitkoló vállalkozók közül többen önként rendezték elmaradt – személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást és általános forgalmi adót is tartalmazó – kötelezettségeiket. Több adózónál további adóellenőrzést is folytatott a NAV. Ennek hatására ezek a vásárlók már legálisan folytatják a tevékenységüket, kiváltották a munkavégzéshez szükséges adószámot.

A NAV a vizsgálatok megállapításai és tanúságai alapján, a fiktív számlák kibocsátása miatt mulasztási bírsággal büntette az ügyben érintett autóalkatrész-kereskedőt is. A jogi eljárás végén a Fővárosi Törvényszék ítélete is megerősítette a bírság jogszerűségét.

Az eredmények alapján a NAV hasonló ellenőrzéseket kezdett, a vizsgálat pedig több esetben is feltárt azonos, rendszeres álnévhasználatot, amelyben különböző földrajzi elhelyezkedésű üzletek is érintettek voltak. Ez alapján valószínűsíthető, hogy ez a jelenség nem elszigetelt, hanem általános gyakorlat is lehet, ezért a NAV a jövőben is folytatja az autóalkatrész-kereskedők szisztematikus ellenőrzését. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS