Külföldi befektetési szolgáltatóval kötött tbsz: kérdések és válaszok

2020. 02. 25., 10:45

Az Szja tv. alapján tartós befektetési szerződés (tbsz) köthető külföldi befektetési szolgáltatóval, illetve hitelintézettel is (a továbbiakban: befektetési szolgáltató). A témával kapcsolatos gyakori kérdésekre A NAV szakértői válaszoltak.

1. Mikor tekinthető a külföldi befektetési szolgáltatóval megkötött szerződés tartós befektetési szerződésnek?

A magánszemélynek a külföldi befektetési szolgáltatóval kötött szerződésnek meg kell felelnie az Szja tv.-ben foglaltaknak.

A külföldi befektetési szolgáltatónak a magánszemély adókötelezettségeinek jogszerű teljesítéséhez részleteiben kell ismernie a magyar szabályozást, így különösen azt, hogy a lekötési időszak megszűnésekor, a lekötés megszakításakor a befektetési szolgáltatónak lekötési hozamot kell megállapítania. Az a külföldi befektetési szolgáltatóval kötött szerződés tekinthető tbsz-nek, ami tartalmazza, hogy

  • a szerződő felek a keletkező jövedelemre az Szja tv. szabályait alkalmazzák, és a magánszemély vállalja az Szja tv.-ben foglalt feltételek teljesítését legalább 25 000 forintnak megfelelő pénzösszeget köt le, és azt lekötési nyilvántartásban tartja a három illetve ötéves lekötési időszakban.

Ez azt jelenti, hogy egy befektetési számlaszerződés önmagában nem felel meg a tbsz feltételeinek, és az sem elegendő, ha a magánszemély a magyar szabályokat önként betartva tbsz-nek tekint egy számlát.

2. Be kell-e jelenteni a külföldi befektetési szolgáltatóval megkötött szerződést?

Ha egy magánszemély külföldi befektetési szolgáltatóval köt tbsz-t, akkor azt be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).

A bejelentéshez nem kell mellékelni a tbsz-t, azonban egy esetleges NAV-ellenőrzéskor a szerződéskötés tényét a szerződés bemutatásával kell igazolni.

A tartós befektetési szerződés megkötésének bejelentése

Szerződéskötés esetén a szerződéskötés tényét és a befizetett pénzösszeget kell közölni a NAV-val az első befizetést követő 30 napon belül. A tbsz megkötésekor legalább 25 ezer forintot (vagy ennek megfelelő külföldi fizetőeszközt) kell a számlára befizetni, ez a befizetés tekintendő első befizetésnek.

A gyűjtőévben az első befizetést követően további befizetések teljesíthetők, ezeket azonban nem kell bejelenteni a NAV-nak.

Lekötési átutalás bejelentése

Lekötési átutalásnak nevezzük azt, ha a magánszemély a tartós befektetési szerződést felbontja, és a befektetési szolgáltató által lekötési nyilvántartásban tartott pénzeszközök, pénzügyi eszközök egészét, azaz a teljes befektetést áthelyezi egy másik befektetési szolgáltatónál kötött tbsz-re a lekötés megszakítása nélkül. Mivel a lekötés nem szakad meg, a befektetési szolgáltatónak nem kell lekötési hozamot, azaz tartós befektetésből származó jövedelmet megállapítania.

A külföldi befektetési szolgáltatónál vezetett tbsz esetében is van lehetőség lekötési átutalásra. A lekötési átutalás tényét, az átutalt pénzeszköz, pénzügyi eszközök értékét közölni kell az adóhatósággal a lekötési átutalást követő 30 napon belül.

3. A gyűjtőévet követően fennáll-e a befizetési tilalom?

A külföldön kötött tbsz-re is igaz, hogy a lekötött pénzösszeg a gyűjtőévet követően további befizetéssel már nem növelhető. Nem arról van azonban szó, hogy a gyűjtőévet követően a magánszemély nem fizethet be az adott számlára, vagy, hogy a külföldi befektetési szolgáltatónak vissza kellene utasítania a magánszemély befizetését, hanem arról, hogy ezek a későbbi befizetések már nem tekinthetők a tbsz keretében történő befizetésnek.

4. Hogyan lehet meghosszabbítani a hároméves lekötési időszakot, vagy a szerződést újrakötni a külföldi befektetési szolgáltatóval?

A külföldi befektetési szolgáltatónak is olyan lekötési nyilvántartást kell vezetnie szerződésenként, mint a hazai befektetési szolgáltatónak.

A tbsz törvényi szabályozása a hároméves és ötéves lekötési időszak végén döntési pontokat tartalmaz:

  • a 3. év végén a magánszemély részkivétről rendelkezhet, azaz a befektetése egy részét felveheti, továbbá a szerződést két évvel meghosszabbíthatja,
  • az 5. év végén a magánszemély ugyancsak dönthet részkivétről, és újrakötheti a szerződést.

Ezeknek a döntési pontoknak – hasonlóan a belföldi tbsz-ekhez – a szerződéses kapcsolatokban is meg kell jelenniük, tehát a magánszemély a döntési pontokra vonatkozó feltételek ismeretében köti meg a tbsz-t. A szerződéses feltételek változatosak lehetnek: a harmadik és ötödik évi részkivétről jellemzően nyilatkoznia kell a magánszemélynek (de nem a szerződés megkötésekor, hanem a 3. és 5. év vége előtt), a szerződés két évvel történő meghosszabbítása rendszerint a magánszemély hallgatólagos beleegyezésével valósul meg (tehát arról nem kell a magánszemélynek nyilatkoznia), míg a szerződés újrakötéséhez általában szükség van a magánszemély nyilatkozatára. Harmadik évi részkivét esetén a hároméves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban szereplő eszközök (pénzeszköz, pénzügyi eszköz) e napon, ötödik évi részkivét esetén az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban szereplő eszközök e napon kivonhatók a lekötési nyilvántartásból.

5. Hogyan működik a lekötési átutalás a gyakorlatban?

Lekötési átutaláskor az átadó befektetési szolgáltatónak igazolást (lekötési igazolás) kell kiállítania a magánszemélynek és a lekötési utalást fogadó befektetési szolgáltatónak.

Célszerű az átadó befektetési szolgáltatónak meggyőződnie arról, hogy a magánszemély a fogadó befektetési szolgáltatónál rendelkezik-e tbsz-szel. Ezen információ hiányában az átadó befektetési szolgáltatónak a lekötés megszakítását kellene vélelmeznie és lekötési hozamot kellene megállapítania.

Lekötési átutalás esetén tehát a befektetési szolgáltatót terheli az Szja tv.-ben előírt tartalmú lekötési igazolás kiállításának kötelezettsége, függetlenül attól, hogy a befektetési szolgáltató belföldi vagy külföldi.

Nem tekinthetők lekötési igazolásnak például az egyenlegközlők, számlatörténetek, számlakivonatok, még akkor sem, ha ezekből a törvény által megkövetelt információk kinyerhetők.

6. Milyen adatokat tartalmaz a tbsz-ből származó jövedelemről kiállított igazolás?

A külföldi befektetési szolgáltatónak is az Szja tv.-ben előírt tartalmú igazolást kell kiállítania a tartós befektetésből származó jövedelemről, ami tartalmazza:

  • a tartós befektetésből származó jövedelmet,
  • az első befizetés napját (a tbsz újrakötése esetén a befizetés napjának minősülő napot),
  • a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napját.

Nem a dokumentum elnevezése, hanem annak tartalma a döntő (és annak tartalmaznia kell a jövedelemadatot).

Ebből következően nem felel meg az előírt igazolásnak:

  • az az igazolás, amely más igazolásokkal együtt tesz eleget a törvényi követelményeknek,
  • az ügyletekről kiállított dokumentum, amelyből a jövedelem kiszámolható,
  • az egyenlegközlő, a számlatörténet, a számlakivonat.

A magyar befektetési szolgáltatónak a tartós befektetésből származó jövedelemről az igazolást az adóévet követő január 31-ig kell kiállítania.

A külföldi befektetési szolgáltató által a határidőt követően kiállított igazolás is elfogadható, de az igazolás késedelmes kiállítása akadályozhatja a magánszemélyt a személyijövedelemadó-bevallás korai teljesítésében.

8. A tartós befektetési szerződésen jóváírt osztalék után kit, milyen adókötelezettség terhel?

A tbsz keretében megszerzett osztalékkal összefüggésben feltételezzük, hogy az belföldi illetőségű magánszemély által kötött tbsz-re vonatkozik. Az Szja tv. szerint a belföldi adószabályok (Szja tv., Art. ) alapján kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató a lekötési nyilvántartásban rögzített, osztalékra jogosító értékpapír esetében az osztalékfizetést megelőzően értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelemmel összefüggésben adókötelezettség nem terheli.

Ha a befektetési szolgáltató belföldi, de az osztalék külföldről származik

Ha a befektetési szolgáltató belföldi, de az értékpapír kibocsátója külföldi (vagyis az osztalék fizetésére kötelezett személy külföldi emiatt az általa fizetett osztalék külföldről származó), akkor a külföldi állammal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az osztalék forrásának állama jellemzően korlátozott adóztatási joggal rendelkezik. Ezt a nemzetközi szerződésen alapuló adóztatási jogot az Szja tv. (és ezen belül a tbsz-re vonatkozó szabályozás) nem írhatja felül.

A külföldről származó osztalék után külföldön, az adott adóegyezményben szereplő mértékkel levont adó (amely az osztalékjövedelem forrásának államát illeti meg) nem igényelhető vissza. Ha külföldön az egyezményben előírt mértéket meghaladó mértékben történik adólevonás az osztalék összegéből (pl. 15 százalékos mérték helyett 20 százalékkal), akkor a többletként levont adó (a példában 5 százaléknyi adó) a magánszemélynek visszajár, ha a magánszemély a magyar adóügyi illetőségét külföldön igazolja. Az egyezmény szerinti mértéket meghaladóan levont adót külön eljárásban, a külföldi hatóság előtt kell visszaigényelni, ez a magyar személyijövedelemadó-bevallást nem érinti. Ha a többletként levont adó visszaigénylését a tbsz-t kötő magánszemély a külföldi hatóságnál kezdeményezi, és azt neki visszatérítik, akkor a visszatérítés összegét a gyűjtőévet követően nem lehet a tbsz-en lekötni, mert a gyűjtőévet követően nincs lehetőség befizetést teljesíteni a TBSZ számlára.

Viszont ha a belföldi befektetési szolgáltató igényli vissza a többletként levont adót (mert erre jogosult, például részvényesi meghatalmazottként), akkor a visszatérített adót a befektetési szolgáltatónak kötelezően a lekötési nyilvántartásban kell rögzítenie, mert a TBSZ alapján keletkező hozamok nem kerülhetnek ki a TBSZ zárt rendszeréből. Ha a magyar szolgáltatóval kötött tbsz lekötési nyilvántartásában külföldi kibocsátású értékpapírok is szerepelnek, és ezek után például kamatot, osztalékot vagy árfolyamnyereséget fizetnek ki, akkor az alkalmazandó egyezmény említett jövedelmekre vonatkozó cikkei megelőzik az Szja tv. alkalmazását. A jövedelem forrásának államában az adóegyezmény rendelkezései szerinti mértékkel levont adó a magánszemély részére nem jár vissza. A keletkező jövedelmet (amit a jövedelem után külföldön megfizetett adó csökkenthet) a befektetési szolgáltatónak a lekötési nyilvántartásban kell rögzítenie. A lekötési hozam részeként megszerzett kamatot, osztalékot és árfolyamnyereséget a magánszemélynek nem kell feltüntetnie a bevallásában.

Ha a befektetési szolgáltató külföldi, de az osztalék belföldről származik

A magánszemély által külföldön megkötött TBSZ lekötési nyilvántartásban szerepelhetnek magyar és külföldi kibocsátású értékpapírok is.

A külföldön kötött tbsz lekötési nyilvántartásában szereplő magyar kibocsátású értékpapír esetében elvárható, hogy a külföldi befektetési szolgáltató tájékoztassa az értékpapír magyar kibocsátóját, hogy az osztalékfizetés egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély által kötött tartós befektetési szerződés alapján lekötési nyilvántartásban lévő értékpapír után történik (tehát ebben az esetben egy magyar forrású osztalékjövedelem kifizetése egy magyar illetőségű magánszemély részére történik). Ebben az esetben az osztalékot fizető magyar kibocsátó az adólevonást mellőzi.

Ha a befektetési szolgáltató külföldi, és az osztalék is külföldről származik

A külföldön kötött tbsz lekötési nyilvántartásában szereplő külföldi (tehát nem magyar) kibocsátású értékpapír alapján fizetett osztalékra ugyancsak alkalmazni kell a nemzetközi szerződés (kétoldalú adóegyezmény) előírását (az osztalék forrásának állama és Magyarország között érvényben lévő egyezményt). A forrásállam osztalék utáni adóztatási jogát a tbsz szabályozása nem korlátozhatja.

Hivatkozott jogszabályok:

  • A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény)
  • Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.)

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-01-30 17:22:00
Január 26-án, a budapesti SYMBOL-ban adták át a Marketing Diamond Awards 2022-es elismeréseit. Idén ismét a Billingo Technologies Zrt. lett „Az Év Megbízója”, a Kreatív Vonalak Kft. pedig a tavalyi évhez hasonlóan „Az Év Ügynöksége” díjat nyerte el. „Az Év Marketingnagykövete” címet pedig a Pentacom ügynökség érdemelte ki a 29 tagú, meghatározó hazai hirdetőkből és ügynökségi szakemberekből álló zsűri szavazatai alapján.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS