Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: fogalmi változásokra figyelmeztet a NAV

2018. 12. 14., 13:31

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) 2019. január 1-jétől módosítja a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás fogalmát a személyi jövedelemadó és a kisadózó vállalkozások tételes adója rendszerében.

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2019. január 1-jétől módosított 3. § 42. pontja alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak az olyan jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak

  • a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy
  • a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá
  • az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások is e körbe tartoznak.

Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv2) átmeneti rendelkezése alapján a módosított fogalom a 2016. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható.

2. A Módtv1 ezzel párhuzamosan módosította a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 22. pontja szerinti, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásra vonatkozó értelmező rendelkezést, így a kisadózó vállalkozások esetében a fenti támogatásokat szintén költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak lehet tekinteni. Átmeneti rendelkezés alapján ez a fogalom is alkalmazható a 2016. január 1-jét követően folyósított támogatásokra.

Mindezek alapján mind az Szja tv. hatálya alá tartozó magánszemélyek (ideértve természetesen a mezőgazdasági őstermelőket és az egyéi vállalkozókat is), mind a Katv. szerinti kisadózó egyéni vállalkozók, betéti társaságok, közkereseti társaságok esetében is lehetőség nyílik a részükre folyósított támogatások adójogi minősítésének felülvizsgálatára, melynek eredményeként sor kerülhet a 2016-2018. évekre vonatkozóan benyújtott személyi jövedelemadó-bevallás, illetőleg a Katv. szerinti bevételi nyilatkozat/bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS