Kisadózás anyasági ellátás mellett

2019. 12. 11., 14:45

A kisadózó egyéni vállalkozók részéről gyakori kérdés, hogy kell-e 40 százalékos adót fizetniük, ha a gyermekük után folyósított ellátás ideje alatt bevételük keletkezik.

Ha a katás egyéni vállalkozó éves bevétele meghaladja a 12 millió forintos értékhatárt, akkor a felettes rész után 40 százalékos adót kell fizetnie. Ha pedig a katás egyéni vállalkozónak nem kell a naptári év minden hónapjára megfizetnie a tételes adót, akkor a tételes adófizetés hónapjainak és havi egymillió forintnak a szorzata után kell 40 százalékos adót fizetnie.

A katás egyéni vállalkozónak a tételes adót azokra a hónapokra nem kell megfizetnie, amelyekre vonatkozóan bejelenti, hogy a hónap egészében

  • csecsemőgondozási díjban,
  • gyermekgondozási díjban,
  • gyermekgondozást segítő ellátásban,
  • gyermeknevelési támogatásban, vagy
  • gyermekek otthongondozási díjában

(a továbbiakban: anyasági ellátás) részesül, és kisadózóként a tevékenységét nem folytatja.

Ha tehát a katás egyéni vállalkozó az anyasági ellátás folyósítása alatt saját maga nem végez tevékenységet, de alkalmazottja van, akkor a bevétele után 40 százalékos adót kell fizetnie.

Például, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó 2019. október 1-től az év hátralevő részében gyermekgondozási díjban részesül, tevékenységét nem folytatja, de alkalmazottat foglalkoztat és az éves bevétele meghaladja a 9 millió forintot, akkor a felettes rész után 40 százalék adót kell fizetnie. A 40 százalékos adófizetési kötelezettség nem függ attól, hogy a bevételt az egyéni vállalkozó vagy az alkalmazottja tevékenysége eredményezte. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS