Kisadózás anyasági ellátás mellett

2019. 12. 11., 14:45

A kisadózó egyéni vállalkozók részéről gyakori kérdés, hogy kell-e 40 százalékos adót fizetniük, ha a gyermekük után folyósított ellátás ideje alatt bevételük keletkezik.

Ha a katás egyéni vállalkozó éves bevétele meghaladja a 12 millió forintos értékhatárt, akkor a felettes rész után 40 százalékos adót kell fizetnie. Ha pedig a katás egyéni vállalkozónak nem kell a naptári év minden hónapjára megfizetnie a tételes adót, akkor a tételes adófizetés hónapjainak és havi egymillió forintnak a szorzata után kell 40 százalékos adót fizetnie.

A katás egyéni vállalkozónak a tételes adót azokra a hónapokra nem kell megfizetnie, amelyekre vonatkozóan bejelenti, hogy a hónap egészében

  • csecsemőgondozási díjban,
  • gyermekgondozási díjban,
  • gyermekgondozást segítő ellátásban,
  • gyermeknevelési támogatásban, vagy
  • gyermekek otthongondozási díjában

(a továbbiakban: anyasági ellátás) részesül, és kisadózóként a tevékenységét nem folytatja.

Ha tehát a katás egyéni vállalkozó az anyasági ellátás folyósítása alatt saját maga nem végez tevékenységet, de alkalmazottja van, akkor a bevétele után 40 százalékos adót kell fizetnie.

Például, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó 2019. október 1-től az év hátralevő részében gyermekgondozási díjban részesül, tevékenységét nem folytatja, de alkalmazottat foglalkoztat és az éves bevétele meghaladja a 9 millió forintot, akkor a felettes rész után 40 százalék adót kell fizetnie. A 40 százalékos adófizetési kötelezettség nem függ attól, hogy a bevételt az egyéni vállalkozó vagy az alkalmazottja tevékenysége eredményezte. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS