Kisadózás anyasági ellátás mellett

2019. 12. 11., 14:45

A kisadózó egyéni vállalkozók részéről gyakori kérdés, hogy kell-e 40 százalékos adót fizetniük, ha a gyermekük után folyósított ellátás ideje alatt bevételük keletkezik.

Ha a katás egyéni vállalkozó éves bevétele meghaladja a 12 millió forintos értékhatárt, akkor a felettes rész után 40 százalékos adót kell fizetnie. Ha pedig a katás egyéni vállalkozónak nem kell a naptári év minden hónapjára megfizetnie a tételes adót, akkor a tételes adófizetés hónapjainak és havi egymillió forintnak a szorzata után kell 40 százalékos adót fizetnie.

A katás egyéni vállalkozónak a tételes adót azokra a hónapokra nem kell megfizetnie, amelyekre vonatkozóan bejelenti, hogy a hónap egészében

  • csecsemőgondozási díjban,
  • gyermekgondozási díjban,
  • gyermekgondozást segítő ellátásban,
  • gyermeknevelési támogatásban, vagy
  • gyermekek otthongondozási díjában

(a továbbiakban: anyasági ellátás) részesül, és kisadózóként a tevékenységét nem folytatja.

Ha tehát a katás egyéni vállalkozó az anyasági ellátás folyósítása alatt saját maga nem végez tevékenységet, de alkalmazottja van, akkor a bevétele után 40 százalékos adót kell fizetnie.

Például, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó 2019. október 1-től az év hátralevő részében gyermekgondozási díjban részesül, tevékenységét nem folytatja, de alkalmazottat foglalkoztat és az éves bevétele meghaladja a 9 millió forintot, akkor a felettes rész után 40 százalék adót kell fizetnie. A 40 százalékos adófizetési kötelezettség nem függ attól, hogy a bevételt az egyéni vállalkozó vagy az alkalmazottja tevékenysége eredményezte. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS