Kettős adóztatás elkerülése: mi a teendő a magyar-orosz egyezmény részleges felfüggesztése után?

2023. 10. 05., 17:41

Az Oroszország és Magyarország között lévő, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény részleges felfüggesztéséről a NAV és a Pénzügyminisztérium szakemberei foglalták össze a legfontosabb tudnivalókat.

Oroszország 2023. augusztus 8-án felfüggesztette a Magyarországgal kötött, hatályos, kétoldalú, az 1999. évi XXI. törvénnyel kihirdetett adóegyezmény (Egyezmény) 5–22. és 24. cikkeinek alkalmazását, így Oroszország ettől az időponttól a saját belső szabályait alkalmazza az orosz és a magyar fél közötti ügyletekből származó jövedelmek és vagyon adóztatására. A felfüggesztéssel az Egyezmény hatálya nem szűnik meg, ugyanakkor a felfüggesztés időtartama alatt az orosz fél a felfüggesztéssel érintett rendelkezésekből eredő kötelezettségeit nem teljesíti.

Fontos, hogy Magyarország továbbra is alkalmazza az Egyezmény rendelkezéseit, biztosítja az Egyezményből eredő kedvezményeket (az adóztatási jog korlátozását, kedvezményes forrásadókulcsokat, a kettős adóztatás elkerülésének magyar engedményeit stb.) a magyar–orosz viszonylatú jövedelmekre.

Az Egyezmény Magyarország általi további alkalmazása ugyanakkor a magánszemélyek és vállalkozások jövedelmeinek kettős adóztatását egyoldalúan teljes mértékben elkerülni nem tudja, az orosz felfüggesztés így hatással lehet mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások határon átlépő jövedelmeire.

Az Egyezmény 23. cikk 1. bekezdése csak az Orosz Föderációban az Egyezménynek megfelelően adóztatott jövedelmek tekintetében alkalmazható, ebből következően
– az Egyezmény rendelkezései alapján csak azon jövedelmek mentesíthetők az adó alól Magyarországon, amelyeket az orosz fél az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban adóztat, illetve
– az Orosz Föderációban levont adó beszámítására – az Egyezményben megengedett forrásadónak megfelelően – csak osztalékjövedelem tekintetében, és legfeljebb 10 százalékig kerülhet sor.

Az Egyezmény felfüggesztéssel nem érintett, általános és technikai jellegű, 1–4., 23. és 25–29. cikkeiben rögzített rendelkezései továbbra is érvényben maradnak, amelynek következtében többek között
– továbbra is feloldhatók a kettős illetőségből származó összeütközések (például, ha egy személy mindkét ország belső joga szerint belföldi illetőségűnek minősülne, Egyezmény 4. cikk),
– kezdeményezhető vitarendezés (Egyezmény 25. cikk), és
– lehetőség van az adóügyi információcserére (Egyezmény 26. cikk).

Pénzügyminisztérium – Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS