Január 1-jétől egy értékbeli korlátot is vizsgálnia kell a munkáltatónak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításakor, ha a munkavállalónak kedvezményes lakáscélú hitelt ad. Az értékbeli korlát vonatkozik az önkormányzat által a magánszemélynek adott hitelekre is – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.
A változás következtében a hitel összege a 10 millió forintot nem haladhatja meg a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt. A 10 millió forintos értékhatár megállapításakor a 2019. január 1-je után folyósított lakáscélú hiteleket kell figyelembe venni.
A lakáscélú hitellel kapcsolatos értelmező rendelkezések – a lakásvásárlás, építés, korszerűsítés, akadálymentesítés fogalma – átkerülnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletéből a 72. § (5) bekezdésébe.
A módosítás törli a feltételek közül a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, ehhez kapcsolódóan a méltányolható lakásigény mértékét és az együtt költöző, együtt lakó családtagokat meghatározó fogalmakat.
Ezentúl kizárólag a lakás bővítéséhez nyújtott hitel esetén van jelentősége a lakószoba fogalmának.
Lakószobának számít a legalább két méter széles, ajtó és ablak nélküli falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség. A 8 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű lakóhelyiség nem minősül lakószobának. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetméternél kisebb alapterületű lakóhelyiségek esetében pedig két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.