Január 1-jétől egy értékbeli korlátot is vizsgálnia kell a munkáltatónak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításakor, ha a munkavállalónak kedvezményes lakáscélú hitelt ad. Az értékbeli korlát vonatkozik az önkormányzat által a magánszemélynek adott hitelekre is – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.
A változás következtében a hitel összege a 10 millió forintot nem haladhatja meg a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt. A 10 millió forintos értékhatár megállapításakor a 2019. január 1-je után folyósított lakáscélú hiteleket kell figyelembe venni.
A lakáscélú hitellel kapcsolatos értelmező rendelkezések – a lakásvásárlás, építés, korszerűsítés, akadálymentesítés fogalma – átkerülnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletéből a 72. § (5) bekezdésébe.
A módosítás törli a feltételek közül a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, ehhez kapcsolódóan a méltányolható lakásigény mértékét és az együtt költöző, együtt lakó családtagokat meghatározó fogalmakat.
Ezentúl kizárólag a lakás bővítéséhez nyújtott hitel esetén van jelentősége a lakószoba fogalmának.
Lakószobának számít a legalább két méter széles, ajtó és ablak nélküli falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség. A 8 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű lakóhelyiség nem minősül lakószobának. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetméternél kisebb alapterületű lakóhelyiségek esetében pedig két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.