Július 1-jén megszűnik a 22 eurós áfamentességi értékhatár

2021. 04. 08., 14:00

2021. július 1-jén az Európai Unióban megszűnik az unión kívülről érkező 22 euró alatti áruk áfamentessége, 150 eurós értékig azonban a termékek behozatala továbbra is vámmentes marad. A Magyar Posta automatikus vámeljárással készül a jogszabályi változásra.

Az elmúlt években dinamikusan bővülő e-kereskedelem az áruk vámhatárokon átnyúló áramlását is módosította. A magyarországi online vásárlók már csaknem  kétharmada belföldről és külföldről is egyaránt vásárol. A jelenlegi szabályozás szerint az Európai Unión kívülről érkező áruk 22 eurós összeghatárig vám- és áfamentesek, míg a 22 és 150 euró közöttiek vámmentesek, de áfát kell fizetni utánuk.

A vámhatárokon átnyúló online kereskedelem jelenlegi szabályozása jelentős bevételkiesést eredményezett és súlyos hatással volt az Európai Unió és a tagállamok költségvetésére, az unión kívüli kereskedőket pedig jogosulatlan előnyhöz juttatta. Az új szabályozás kiegyenlítettebbé teszi a versenyt az uniós és a nem uniós vállalkozások között. Eszerint az év közepétől a harmadik országból (azaz az Európai Unión kívülről) érkező minden termék után áfát kell fizetni, függetlenül annak értékétől. A 150 euró alatti áruk továbbra is vámmentesek maradnak, az alkoholtartalmú termékeket, a parfümöket és a kölnivizeket, továbbá a dohányt és a dohánytermékeket kivéve. Az Európai Unióba érkező árutartalmú küldeményekre minden esetben vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani.

2021. július 1-je előtt az áfamentesség azokra a termékekre vonatkozik, amelyek szabad forgalomba bocsátását eddig az időpontig kezdeményezik a vámhatóságnál. A július 1-jéig megrendelt, illetve ezen a napon vagy ezt követően az EU vámhatárára érkező csomagokra, amelyeket ekkor jelentenek be szabad forgalomba bocsátásra, az új szabályok szerint vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani és áfát kell fizetni.

A kisebb értékű árut tartalmazó küldemények többségét a Magyar Posta kezeli. A harmadik országból a küldemények a Nemzetközi Posta Kicserélő Központba érkeznek, itt a szabályok szerint válogatják július elsejéig a küldeményeken jelölt érték szerint. Az uniós áfairányelv változása a Magyar Posta Zrt-re is komoly terhet ró, mivel ez azt jelenti, hogy nem lesz válogatás, hanem minden árutartalmú küldemény vámeljárás alá kell kerüljön a megadott időponttól, és ez a változás akár százszorosára is növelheti a napi vámeljárások számát.

A Posta jelentős mértékű informatikai fejlesztéssel és logisztikai kapacitásbővítéssel készül a jogszabályi változásra, arra törekedve, hogy a vámeljárási folyamat automatikus és minél gyorsabb legyen. A tervek szerint a vámügynöki szolgáltatás díja termékértékhez igazítottan sávos lesz. Az új folyamatban az ügyfelek számára elsődlegesen az online fizetés lesz ajánlott, amelyhez díjelőny is társul.

Minden online rendelés esetén, de a vámeljárás miatt az Európai Unión kívüli rendeléskor különösen fontos a pontos címadatok (név, cím) mellett az elektronikus elérhetőségek (email, telefon) megadása is, mert a megfelelő adatok birtokában a Posta automatikusan elvégzi a vámeljárást, és fizetést követően a szabályok szerint kézbesíti a küldeményt. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS