Jövedéki adó, 2019: a legfontosabb változások

„Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény” alapján a jövedéki adó több ponton módosul; a 2019. január 1-től hatályos változásokat a NAV foglalta össze.

A hivatkozott törvény kapcsán hatályba lépő módosítások elsősorban adóigazgatási tárgyúak, egyértelműsítő és egyéb módosítások, illetve az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése, az adókötelezettségeik teljesítésének megkönnyítését szolgálják, továbbá a kereskedelmi gázolaj esetében az uniós adóminimumnak való megfelelése kapcsán 3,5 forinttal csökken a visszaigényelhető adó összege.

Az engedélykérelemben szereplő adatok változása 

A módosítást követően 2019. január 1-től az engedélyokiratban szereplő adatok változása esetén - a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.). 91. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - engedélymódosítást, vagy adott esetben új engedélyt kell kérelmezni. Az utólagos bejelentés csak az olyan, engedélykérelemben vagy annak mellékletében megadott adatok változása esetében alkalmazható eljárás, amely adatok az engedélyben nem szerepeltek, tehát kizárólag engedélymódosítást maguk után nem vonó adatváltozások esetén.

Jövedéki biztosíték érvényesíthetőségének kiterjesztése

A jogszabály módosításban megjelenik a jövedéki biztosíték érvényesíthetőségi szabályainak az engedélymegszűnésre, tagállami behozatalra is kiterjedő kiszélesítése.

A jövedéki törvény módosítása értelmében az adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás esetén a jövedéki termék kiszállítását követő négy hónapig, az adóra vonatkozó részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezése esetén a fizetési könnyítés határidejének leteltét követő hatvan napig, az adófizetési kötelezettség keletkezésének más esetében az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hatvan napig érvényesíthetőnek kell lennie. Az adókockázatra jutó (készpénzben nyújtott) jövedéki biztosíték ugyanezen határidők leteltéig pedig nem fizethető vissza az adózónak. 

Felfüggesztett engedélyek jogi sorsának rendezése 

A jövedéki szabályozás értelmében az adóraktári engedély felfüggesztését az adóraktár engedélyese is kérheti legfeljebb egy évre. Előfordulhat azonban az az eset, hogy az engedély-felfüggesztés határidejének leteltéig az engedélyes nem kéri a felfüggesztés megszüntetését, ilyenkor az új eljárásjogi kiegészítő módosítás értelmében a határidő leteltével az engedély – automatikusan - hatályát veszti.

Felhasználói engedélyes tevékenységet is végző adóraktár 

Eljárásjogi szabályok kiegészítése került bevezetésre a törvény módosítással, így az adóraktárban felhasználói engedélyes tevékenységet is folytató adóraktár engedélyesek számára meghatározásra került a felhasználói engedélyes tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartás vezetési kötelezettség teljesítésének módja.

Jogsértés esetén eljárási díjak viselése

A 2019. január 1-től hatályba lépő módosítás egyértelművé teszi, hogy ha a hivatalból indult jövedéki ügyben az állami adó- és vámhatóság szakértői vélemény vagy más vizsgálat alapján jogsértést állapít meg, az eljárás során felmerült szakértői és más vizsgálati díjat a jogsértést megvalósító személy köteles megfizetni. Erre az eljárásjogi korrekcióra az adózási jogszabályok szerinti, a jóhiszemű eljárás követélményének, az együttműködési kötelezettség elvének megfelelése érdekében volt szükség, továbbá a jogsértés megállapítása esetén az eljárás során felmerült díjak jogsértőre való terhelése a hatóság költségviselési kötelezettségét szabadítja fel.

Kötelező érvényű KN-kód besorolás kérelmezésének korlátozása

A 2019. január 1-től alkalmazandó KN-kódokat a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, a Bizottság (EU) 2018. október 11-ei 2018/1602 végrehajtási rendeletével 2018. október 31-én hirdették ki.

2019. január 1-től a kötelező érvényű KN-kód besorolás igénylésével kapcsolatban egy olyan eljárásjogi korlát került beépítése a jövedéki adójogszabályba, mely szerint az ellenőrzött az állami adó- és vámhatóság által indított, folyamatban lévő ellenőrzés ideje alatt kötelező érvényű KN-kód besorolást nem kérhet. Ezen szabály bevezetése a kötelező érvényű KN-kód besorolás adóelkerülést célzó, visszaélésszerű igénylési lehetőségének megszüntetése érdekében vált szükségessé.

Hivatalból rendelkezésre álló adatok

A hivatalból rendelkezésre álló adatváltozásokat, így például a székhelyváltozást, vagy a cégnév változást a hatóság az engedélyeken és hatósági nyilvántartásokon automatikusan, hivatalból átvezeti mind az engedélyeken, mind a hatósági nyilvántartásokon. Ezeket a módosításokat a hatóság egyúttal közli az engedélyessel, illetve a nyilvántartásba vett személlyel is.

Hirdetményi közlésre vonatkozó módosítások

A jövedéki adótörvénybe foglaltak összhangba hozatala az adóigazgatási rendtartás hirdetményi közlésre vonatkozó új szabályaival és felhatalmazó rendelkezés költségszabály rendeleti alkotására vámszabályokra utalás helyett történt meg az adóeljárási kódexben szereplőtől indokolatlanul eltérő szabály elhagyásával.

Az új rendelkezés szerint 2019-től az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény hirdetményi közlésre vonatkozó szabályai használata során az adózó alatt értendő a lefoglalt dolog átvételére jogosult személy is.

Elkobzott dolgok kiképzési, vagy múzeumi célra történő átadása

A jövedéki szabályozásban az eljárásjogi rendelkezések kiegészítésével az elkobzott illegális dohánygyártmány, vagy az elkobzott jövedéki termék előállítására szolgáló illegális berendezéseknek - a megsemmisítésük helyett - a NAV vezetőjének engedélyével történő kiképzési vagy múzeumi célra történő átadhatóságának lehetőségét teremti meg a jogalkotó.

Egyéb eljárásjogi és pontosító módosítások

A 2017-ben kihirdetett adóeljárási kódexek nem használják az ügyfél fogalmat, ezért az adóeljárási kódexek fogalmaival szinkronizáló fogalomhasználat egységesítésére is sor került a jövedéki törvényre vonatkozó módosítások megfogalmazása során.

Fogalom korrekciók mellett a jogszabályi hivatkozások korrekciójára, bérfőzés eljárási szabályainak korrekciójára és a gazdálkodói érdeket szolgáló pontosításokra is sor kerül.

További rendelkezések módosításával, hatályon kívül helyezésével a törvénymódosítást követően megtörtént eljárási fogalomhasználat egységesítése a borászati szakmai szabályokkal is. Biztosítékszabály egyértelműsítésére szintén sor került, továbbá az ellenőrzés eljárási szabályainak korrekciója is megtörtént, az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében.

A tárolási költséggel kapcsolatosan pedig az eljárási szabályok korrekciója megvalósult, így a vámjogszabályok alkalmazása helyett 2019-ben a jövedéki végrehajtási rendeletbe kerül egy egyszerűbb szabály.

A közvetett befolyásolási esetek szabályainak egyértelműsítésére szintén sor került, az engedélyesek érdekében jövedéki biztosítékkedvezményhez beszámítható tevékenységi idő szabályainál. 

Illetékmentességi rendelkezés kiterjesztése jövedéki ügyekre

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása kapcsán az eddig külön meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárásnak tekintendő a jövedéki ügyben kezdeményezett első fokú eljárás (ideértve a kizárólag ezen ügyek lefolytatása érdekében indított egyéb eljárásokat) is.

Air. próbagyártásra vonatkozó módosítása

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény jelenlegi módosítása alapján a jövedéki eljárások során, annak érdekében, hogy az ügyintézési határidő megtartott legyen, kimondásra került, hogy az ügyintézési határidőbe nem számít bele a próbagyártás időtartama sem, amely akár hónapokig elhúzódhat.

Nyári adócsomag 2019. január 1-től hatályba lépő rendelkezései

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény jövedéki szabályozást módosító rendelkezései közül felhívom a figyelmet, hogy néhány lényegi változás szintén 2019. január 1-én lép hatályba.

Ezek közül kiemelendő a kisüzemi bortermelő habzóbor előállítására vonatkozó szabályok módosítása, az egyedi veszteségnormára vonatkozó rendelkezés, adóbevallás benyújtására vonatkozó szabályok módosítása, üzletzárás szabályainak módosítása, valamint az EAR habzóbor előállítására vonatkozó szabályok módosítása is. Előbbieken kívül számos technikai pontosítás hatálybalépése is megtörténik.

Az adóbevallás benyújtására vonatkozó szabályok módosítása értelmében, azok az adózók, aki eddig a Jöt. 79. § (4) bekezdése alapján adóbevallási kötelezettség teljesítése alól mentességet élvezetek, 2019. január 1-től a – többi adózóhoz hasonlóan – vagy adóbevallást nyújtanak be, vagy kötelezettségeiknek úgy tudnak eleget tenni, hogy az Art. 49. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot a BEV_J01 és BEV_J02 nyomtatványok főlapjának „E” rovatában az „adókötelezettségem nem keletkezett” rovat jelölésével jelzik.

A változást követően adóbevallás benyújtása alóli mentesség kizárólag a nulla mértékű csendes bor, valamint a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti termék esetében élvezhető.