Illetékmentes a CSOK-kal vásárolt lakás

2020. 12. 26., 13:30

A 2021. január 1-jén életbe lépő új szabályokra a NAV hívta fel a figyelmet.

2021. január 1-jétől illetékmentes

  • az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó, vagy
  • használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető

családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) vásárolt lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának megszerzése.

Speciális szabályok megelőlegezett CSOK-nál

Ha a vagyonszerző megelőlegezett CSOK miatt kapta az illetékmentességet, és

  • a gyermekvállalás az arra vonatkozó határidő lejártáig nem teljesült, vagy
  • a CSOK-ot a gyermekvállalás teljesítése nélkül, a határidő lejárta előtt bármely okból visszafizette,

a NAV az adásvételi szerződés aláírásának időpontjában fennálló forgalmi érték és az akkor hatályos illetékmérték alapján a visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabja, amint erről tudomást szerzett.

A NAV az illetéket a CSOK visszafizetése vagy annak elrendelése évének december 31-étől számított 5 évig állapíthatja meg.

Ezeket a szabályokat nem kell alkalmazni, ha a gyermekvállalás a CSOK-ban részesülő egészségi állapota miatt hiúsult meg.

Mely ügyekre vonatkozik az illetékmentesség?

Az illetékmentesség a 2020. december 31. után megkötött adásvételi szerződésekre vonatkozik.

Ezekben az ügyekben a NAV fizetési meghagyást nem bocsát ki, hanem csak az illetékmentesség tényét jegyzi fel az ügyiratra.

A 2021. január 1-je előtt kötött adásvételi szerződésnél a vagyonszerzés nem illetékmentes, de a CSOK-ot a lakástulajdon forgalmi értékéből le kell vonni, új lakás esetén pedig figyelembe kell venni az Itv. 26. § (1) bekezdés f) szerinti illetékkedvezmény alkalmazásakor is.

További részletek a NAV honlapján.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS