Így változnak a jövedéki szabályok februárban

2024. 01. 09., 18:10

Több ponton módosul a hazai jövedéki szabályozás 2023. február 13-án uniós jogszabályváltozások miatt. Többek között elindul az EMCS (Excise Movement and Control System – Jövedéki Árumozgás és Ellenőrző Rendszer) 4. fázisa, és új jövedéki adózói státuszok jelennek meg.

A legfontosabb újdonság az adózott vállalatközi (B2B) árumozgások szállításakor alkalmazott okmányok digitalizációja. Február 13-tól szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba, kereskedelmi céllal kizárólag elektronikus egyszerűsített kísérőokmánnyal, vagyis e-EKO-val lesz szállítható. Az adózott jövedéki termék belföldi szállításakor továbbra is szállítólevelet kell alkalmazni.

Az új EU-szabályozással összhangban a jelenlegi jövedéki engedélytípusok kiegészülnek az adózott tevékenységeket azonosító engedélyszámok hozzárendelésével. Az érintett engedélyeket, nyilvántartásba vételi okmányokat, mint

- az adóraktári engedélyeket (kizárólag bérfőzést végző adóraktári engedély kivételével),

- az egyszerűsített adóraktári engedélyeket,

- a jövedéki engedélyeket (kizárólag kenőolajjal végzett tevékenység kivételével),

- a bejegyzett kereskedői engedélyeket,

- a bejegyzett feladói engedélyeket,

- a tagállamba szállító kisüzemi bortermelői nyilvántartásba vételi okmányokat

a NAV február 13-án automatikusan kiegészíti. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS