Így változnak a fémkereskedelmi szabályok

Így változnak a fémkereskedelmi szabályok
2023. 07. 03., 14:23

A július 1-jén hatályba lépett változásokat a NAV szakértői foglalták össze.

A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 245/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet szerint 2023. július 1-jétől kizárólag a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) koncesszori alvállalkozói vehetnek át a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tartalmazó hulladékot (koncessziós hulladék). 

Koncessziós hulladék: 

  • Magánszemélyek háztartási, költségvetési szervek vagy gazdálkodó szervezetek háztartásihoz hasonló, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tartalmazó hulladékai, melyek nem épületbontási és épület-felújítási tevékenységből származnak (például fém konyhai eszközök, edények, kannák, fémbútorok, kerékpárok, fém szerszámok).
  • Magánszemélyek, költségvetési szervek vagy gazdálkodó szervezetek által leadott, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alá tartozó termékekből származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tartalmazó hulladékok, így különösen:
    – aludobozok, flakonok, hordók és egyéb fém csomagolási hulladékok;
    – elem és akkumulátor;
    – elektromos és elektronikus berendezések hulladékaiból származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, függetlenül attól, hogy egyben vagy szétszerelve adják le;
    – a hulladékká vált M1-, N1-járműkategóriába tartozó, vagy háromkerekű (kivéve motoros tricikli) gépjárműből származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, függetlenül attól, hogy egyben vagy szétszerelve adják le.

Nem koncessziós hulladék:

  • a magánszemélyek ingatlanán keletkező, általuk leadott építési, épületbontási, akár kisebb épületfelújítási tevékenységből származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tartalmazó hulladékok;
  • a gyártásközi selejtek, gyártásközi hulladékok;
  • ipari termelőknél/gazdálkodó szervezeteknél keletkező, általuk leadott, nem a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből képződött, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat tartalmazó hulladékok.

Koncessziós hulladékot átvehet:

  • hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozó, aki a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet koncesszori fémkereskedelmi engedély nélkül is végezheti,
  • koncesszori fémkereskedő.

A fémkereskedők teendői

A fémkereskedő dönthet úgy, hogy tevékenységét 2023. július 1-jétől

  • koncesszori fémkereskedőként és/vagy
  • fémkereskedőként

folytatja. Ha a fémkereskedő az új szabályok miatt tevékenységét meg akarja szüntetni, akkor azt be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Ekkor a NAV a fémkereskedelmi engedélyt az érintett telephelyre visszavonja.

Koncesszori fémkereskedők

A jelenlegi fémkereskedőknek a koncessziós hulladék átvételéhez elsőként a MOHU-val kell koncesszori alvállalkozói szerződést kötniük és szerepelniük kell a koncessziós nyilvántartásban, majd koncessziós fémkereskedelmi engedélyt kell kérniük a NAV-tól.

A koncesszori fémkereskedelmi engedély kizárólag elektronikusan kérhető, a nyomtatvány a NAV honlapján itt érhető el. Az engedélyezés feltételei megegyeznek a fémkereskedelmi engedély beszerzésének feltételeivel, azzal a különbséggel, hogy a tevékenységi biztosíték összege telephelyenként 2,5 millió forint.

A koncesszori fémkereskedőkre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a fémkereskedőkre (egyes jogok és kötelezettségek, átvétel, előzetes bejelentések, nyilvántartásba vétel és adatszolgáltatás – napi jelentés, havi zárás –, szállítás).

Az a fémkereskedő, aki benyújtotta a koncesszori fémkereskedelmi engedély iránti kérelmet, a korábbi fémkereskedelmi tevékenysége mellett a koncesszori fémkereskedelmi tevékenységet is folytathatja. Ekkor a fémkereskedő egyben koncesszori fémkereskedő is, azonban koncesszori tevékenységét teljesen el kell választania a fémkereskedelmi tevékenységétől. Ez azt jelenti, hogy külön nyilvántartást kell vezetnie (napi, havi), mintegy önálló telephelyként elkülönülve a tényleges fémkereskedelmi telephelyétől. Ha a fémkereskedő mindkét tevékenységet folytatja, akkor a NAV a telephelyeket külön-külön vizsgálja, különösen azt, hogy a két tevékenység egyértelműen elkülönül-e.

Ha a fémkereskedő 2023. július 1-jével a koncesszori fémkereskedelmi tevékenységét is meg kívánja kezdeni, akkor az engedélyt legkésőbb 2023. július 20-ig kérnie kell. Ezt a NAV legkésőbb 2023. szeptember 15-ig elbírálja. Az engedély kiadásáig változatlan feltételekkel folytathatja a tevékenységét, és ezalatt átveheti a koncessziós hulladékot is.

A fémkereskedőnek az átmeneti időszakban is teljesítenie kell a kötelezettségeit, nyilvántartásában és adatszolgáltatásaiban szerepelniük kell a koncessziós hulladékoknak is.

Az engedély kiadását követő havi zárásban a fémkereskedőnek át kell vezetnie a koncessziós nyilvántartásába az átmeneti időszakban átvett koncessziós hulladékokat. Ezért új jogcím a havi zárásban a Bevételezés/kiadás átmeneti időszakból

Fémkereskedők

2023. július 1-jétől koncessziós hulladék csak koncesszori fémkereskedőnek adható le, így fémkereskedő – ha nem köt koncesszori alvállalkozói szerződést – ezeket nem veheti át, tehát a fémkereskedőnek a koncessziós hulladék átvételét meg kell tagadnia. 

Ha a fémkereskedő nem tudja egyértelműen eldönteni, hogy a leadni kívánt fémet tartalmazó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag koncessziós hulladék-e avagy sem, az átvételt meg kell tagadnia, és a leadó személyt a legközelebbi koncesszori fémkereskedőhöz kell irányítania. 

Ha a fémkereskedő 2023. július 1-jén a telephelyén koncessziós hulladékot tárol, azt legkésőbb 2023. december 31-ig fémkereskedő, illetve hasznosító részére is értékesítheti.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS