Így ellenőrzött a NAV 2023-ban

2024. 07. 13., 13:15

A NAV 2023-as évkönyve részletes áttekintést ad az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatáról, amelyből a jövőre vonatkozóan is értékes tanulságok szűrhetők le. A legfontosabb tudnivalókat a Deloitte szakértői foglalták össze.

Csökkent az ellenőrzések száma

A NAV tavaly megközelítőleg 149 000 vizsgálatot folytatott le, ami 7 százalékos csökkenés a megelőző évhez képest.

Az ellenőrzések 94,2 százalékát jogkövetési vizsgálatok tették ki, amely arány évek óta emelkedő tendenciát mutat. Az ilyen vizsgálatok során a NAV adóhiányt és adóbírságot nem állapíthat meg. Ha hibát talál, akkor felhívhatja az adózót korrekcióra. Jelentősebb hiba feltárása esetén azonban átfordíthatja ezeket a vizsgálatokat adóellenőrzéssé, ahol már tehet adómegállapítást.

Tavaly adóellenőrzésből 16 százalékkal kevesebbet végzett a NAV, mint a korábbi évben. Ehhez kapcsolódik, hogy 2023-ban a korábbi évhez képest 19 százalékkal kevesebb adókülönbözetet és bírságot, pótlékot szabott ki, összesen 386,6 milliárd forint összegben. Érdekesség, hogy míg korábban a bírság, pótlék a teljes megállapított összeg 53 százalékát tette ki, 2023-ra ez már 60 százalékra nőtt, tehát arányaiban több szankciót alkalmaz a NAV.

A NAV a bíróságok előtt

Általánosságban továbbra is elmondható, hogy minél kitartóbban vitatják az adózók a NAV döntéseit, annál nagyobb eséllyel érhetnek el sikert. Míg az elsőfokú bíróságok 83,3 százalékban, addig a Kúria már csak 74,5 százalékban dönt az adóhatóság javára. A korábbi évekhez képest ezek az adatok azonban hatékonyságnövekedést jeleznek.

„Ezt a képet árnyalja, hogy tapasztalatunk szerint amennyiben az adóhatóság nem biztos az elsőfokú bíróság előtti pernyertességében, úgy a per során saját hatáskörben visszavonja vagy módosítja a döntését, ami az ügy nyertes vagy vesztes nélküli megszűnéséhez vezet” – magyarázta Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal vitarendezési csoportjának ügyvédje. Míg korábban az elsőfokon elvesztett ügyek 68 százalékát az adóhatóság a Kúria előtt is vitatta, addig ez az arány 2023-ban 48 százalékra csökkent. A fenti számok azt mutatják, az adóhatóság egyre jobban megfontolja, hogy meddig érdemes védeni a döntését bíróság előtt.

Fókuszterületek

Az online számlaadatok és áfabevallások közötti eltéréseket a NAV már szinte azonnal észlelni tudja. Az ilyen ellenőrzések jelentős részét tették ki a NAV tavalyi munkájának és közel 30 milliárd forint be nem fizetett adó megállapítását eredményezték.

Az adóhatóság 2023-ban is foglalkozott a kiemelt és legnagyobb adóteljesítményű adózókkal. Esetükben az ellenőrzések kétharmadában megállapítást is tett 10 milliárd forint összegben és szinte ugyanennyi bírságot is kiszabott. Mivel a bírság aránya kifejezetten magas, ezért fontos kiemelni, hogy a bírság csökkentése önmagában is kérhető, ami jelenetős megtakarítást jelenthet.

A kapcsolt vállalkozások közötti árak ellenőrzése is a NAV fókuszában volt, az ilyen vizsgálatok 75 százalékának végén pedig megállapítást is tettek. Különösen az autóipari szektor került ilyen típusú ellenőrzés alá, esetükben a vizsgálatok több mint 80 százaléka megállapítással zárult. A NAV ellenőrzési terve alapján ilyen vizsgálatokra kifejezetten a veszteséges gyártók számíthatnak a jövőben.

Az elektronikus kereskedelemben résztvevőket is rendszeresen ellenőrizte tavaly a NAV. Amennyiben adóellenőrzést indított, úgy az eljárások 92 százaléka megállapítással zárult. Mivel ezen a területen még mindig sok hibát tár fel az adóhatóság, ezért a szektor szereplőinek érdemes felkészülni az adóhatóság megkeresésére a jövőben is.

Emellett a NAV a társasági adóban elérhető kedvezményekkel élők közül kiemelten ellenőrizte az energiahatékonysági és fejlesztési adókedvezményt igénybevevő cégeket is.

Fizetési kedvezmények a gyakorlatban

Ha az adókötelezettségek teljesítése nehézséget okoz, az adóhatóság bizonyos feltételek fennállása esetén fizetési könnyítést (pl. részletfizetést) engedélyezhet. A NAV a tavalyi évben a kérelmek 77 százalékát teljesen vagy részben engedélyezte. Ezzel 179 milliárd forintnyi adó könnyített megfizetésében segített a nehéz likviditási helyzetbe került adózóknak. „Nehéz helyzetben érdemes élni ezzel a lehetőséggel, ugyanis az adatok alapján a NAV is partner a működés hosszútávú fenntartásában” – teszi hozzá Balázsi Ákos, a Deloitte Legal vitarendezési csoportjának ügyvédje.

A jövőbeli ellenőrzések várható iránya

A fentiekben említett adózók szinte kivétel nélkül számíthatnak a NAV érdeklődésére 2024-ben is. Mellettük különösen a gyógyszer-, energia- és médiaszektor szereplői várhatják az adóhatóság megkeresését. Mivel a NAV vizsgálatai egyre professzionálisabbak, érdemes a trendekkel és precedensekkel naprakész szakértőt megbízni már az ellenőrzés elején – javasolja a Deloitte.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS