Így adózik a koronavírusteszt

2020. 07. 27., 16:00

A munkavállaló számára a munkáltató által biztosított koronavírusteszt adózásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a NAV szakértői foglalták össze.

A veszélyhelyzet időtartama alatt biztosított teszt adózása

Ha a munkáltató a munkavállalók részére a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet időszakában, azaz 2020. március 11. és június 17. között ingyenesen biztosította a koronavírusteszt lehetőségét, akkor a juttatás adókötelezettségének meghatározására alkalmazni lehetett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabtv.) 28/A. §-ában foglalt rendelkezéseket. Ezeknek a rendelkezések a részletes ismertetése „A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése” című tájékoztatóban olvasható.

E szabályok alapján a juttatás után nem kell teljesíteni az adójogszabályok szerinti fizetési kötelezettséget, ha a juttatásra

  • a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet időtartama alatt,
  • a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából,
  • a katasztrófahelyzetben, veszélyhelyzetben lévők számára,
  • ingyenesen

került sor.

Az adómentesség feltétele továbbá, hogy a juttató bejelentse a juttatást (termékátadást, szolgáltatásnyújtást) a juttatás napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz. A bejelentési kötelezettség teljesítésére szolgáló nyomtatványminta ezen a linken érhető el.

Ha az eset összes körülményének figyelembevétele alapján a koronavírusteszt biztosítása során a Stabtv. 28/A. §-ában foglalt feltételek nem állnak fenn – azaz, ha a juttatás nem a veszélyhelyzetben levő munkavállalók részére, illetve nem a veszélyhelyzet ideje alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából történik –, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 4. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés azon kitételét lehet alkalmazni, amelyből következően nem keletkezik adóköteles bevétel a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása esetén.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. § (4) bekezdése alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Az Mt. említett szabályával összhangban rendelkezik a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. §(2)-(3) bekezdése és 4. §-a is.

Ha a munkáltató az Mt. és az Mvt. szerinti általános kötelezettségének teljesítése érdekében rendeli el a munkavállalónak a koronavírusteszt elvégzését, illetőleg a koronavírusteszt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosításához szükséges, úgy annak költségeit a munkáltató köteles viselni (téríteni). Ezért ebben az esetben alkalmazandók az Szja tv. fent hivatkozott rendelkezései, és sem a munkáltatónak, sem a magánszemélynek (munkavállalónak) nem keletkezik adókötelezettsége.

A veszélyhelyzet megszüntetését követően biztosított teszt adózása

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvényben kapott felhatalmazás alapján a Kormány a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel döntött a veszélyhelyzet megszüntetéséről. E rendelkezés 2020. június 18-án lépett hatályba, melynek következtében a Stabtv. ismertetett szabályai ezen időponttól már nem alkalmazhatók. Alkalmazható ugyanakkor az Szja tv. 4. § (2a) bekezdésének előzőekben már említett kitétele, mely alapján nem keletkezik adóköteles bevétel a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása esetén. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-09-11 11:11:00
Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára szeptember 15-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Szabados Richárdot, aki a nemzetgazdasági miniszter irányításával a hazai kis és középvállalkozások fejlesztése mellett a technológiáért fog felelni.
2024-09-11 05:11:00
2024 negyedik negyedévében a hazai munkáltatók 35 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 18 százalékuk tervez. Ehhez hasonló optimizmusra a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben csak 2022 első negyedévében volt példa – derül ki a Manpower Magyarország Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.
Hosszútávon döbbenetesen kevés cég éli túl a generációváltást. A lehetséges megoldásokról kritikusan fontos beszélni ezekben az években, amikor nagyon nagy létszámú hazai vállalatvezető éri el a nyugdíjkorhatárt, és nem biztos, hogy van koncepciója a gyeplő átadására. Laczkó Péter, a Lawrence & Bennet tulajdonos-vezérigazgatója bemutatja, milyen alapvető stratégiákat kell alkalmazni, hogy megmeneküljenek az évtizedek alatt felépített családi vállalkozások és az élethosszig végzett munkával összeszedett örökségek. A szakembernek arra is van válasza, hogy milyen módon folytassa a munkát egy cég, ha a leköszönő vezetőt már biztosan nem követi családtag.

  Rovathírek: GUSTO

Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS