Így adózik a koronavírusteszt

2020. 07. 27., 16:00

A munkavállaló számára a munkáltató által biztosított koronavírusteszt adózásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a NAV szakértői foglalták össze.

A veszélyhelyzet időtartama alatt biztosított teszt adózása

Ha a munkáltató a munkavállalók részére a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet időszakában, azaz 2020. március 11. és június 17. között ingyenesen biztosította a koronavírusteszt lehetőségét, akkor a juttatás adókötelezettségének meghatározására alkalmazni lehetett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabtv.) 28/A. §-ában foglalt rendelkezéseket. Ezeknek a rendelkezések a részletes ismertetése „A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése” című tájékoztatóban olvasható.

E szabályok alapján a juttatás után nem kell teljesíteni az adójogszabályok szerinti fizetési kötelezettséget, ha a juttatásra

  • a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet időtartama alatt,
  • a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából,
  • a katasztrófahelyzetben, veszélyhelyzetben lévők számára,
  • ingyenesen

került sor.

Az adómentesség feltétele továbbá, hogy a juttató bejelentse a juttatást (termékátadást, szolgáltatásnyújtást) a juttatás napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz. A bejelentési kötelezettség teljesítésére szolgáló nyomtatványminta ezen a linken érhető el.

Ha az eset összes körülményének figyelembevétele alapján a koronavírusteszt biztosítása során a Stabtv. 28/A. §-ában foglalt feltételek nem állnak fenn – azaz, ha a juttatás nem a veszélyhelyzetben levő munkavállalók részére, illetve nem a veszélyhelyzet ideje alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából történik –, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 4. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés azon kitételét lehet alkalmazni, amelyből következően nem keletkezik adóköteles bevétel a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása esetén.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. § (4) bekezdése alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Az Mt. említett szabályával összhangban rendelkezik a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. §(2)-(3) bekezdése és 4. §-a is.

Ha a munkáltató az Mt. és az Mvt. szerinti általános kötelezettségének teljesítése érdekében rendeli el a munkavállalónak a koronavírusteszt elvégzését, illetőleg a koronavírusteszt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosításához szükséges, úgy annak költségeit a munkáltató köteles viselni (téríteni). Ezért ebben az esetben alkalmazandók az Szja tv. fent hivatkozott rendelkezései, és sem a munkáltatónak, sem a magánszemélynek (munkavállalónak) nem keletkezik adókötelezettsége.

A veszélyhelyzet megszüntetését követően biztosított teszt adózása

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvényben kapott felhatalmazás alapján a Kormány a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel döntött a veszélyhelyzet megszüntetéséről. E rendelkezés 2020. június 18-án lépett hatályba, melynek következtében a Stabtv. ismertetett szabályai ezen időponttól már nem alkalmazhatók. Alkalmazható ugyanakkor az Szja tv. 4. § (2a) bekezdésének előzőekben már említett kitétele, mely alapján nem keletkezik adóköteles bevétel a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása esetén. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS