Hogyan tud egy taxis számlát adni és arról adatot szolgáltatni a NAV felé?

2020. 06. 30., 18:15

A NAV szakértői válaszolnak.

Számlaadás

Egy taxisnak két esetben kell számlát kibocsátania:

  • ha szolgáltatását adóalany, vagy nem adóalany, de jogi személy veszi igénybe,
  • illetve, ha az utasa – magánszemélyként – számlát kér.

A taxisok (TEÁOR’08 49.32 szerinti taxis személyszállítási tevékenységet végzők) online pénztárgép használatára kötelezettek. Az általuk használt hordozható pénztárgépek azonban csak nyugtát tudnak kibocsátani, számla kiállítására nem alkalmasak. A taxisok tehát számlakibocsátási kötelezettségüknek vagy számlázó programmal, vagy kézi számlatömb használatával tudnak eleget tenni. (A számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről az online pénztárgéppel ne állítsanak ki nyugtát!)

Fontos változás, hogy 2020. július 1-jétől a számlán a szolgáltatást igénybe vevő belföldi adóalany adószámának első 8 számjegyét fel kell tüntetni.

Adatszolgáltatás

2020. július 1-jétől a taxisoknak is adatot kell szolgáltatni a NAV-hoz minden olyan számláról, amit egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsátottak ki, függetlenül annak áthárított áfatartalmától. A számlaadat-szolgáltatást az Online Számla rendszerben kell teljesíteni.

A számlázó programnak alkalmasnak kell lennie az új szabályok szerinti adatszolgáltatásra. A piacon számos olyan szoftver elérhető, ami képes a megfelelő adatszolgáltatásra, ilyen a NAV ingyenes Online Számlázó programja is, ami már mobilapplikációként is elérhető.

Kézi számlánál az adatokat az Online Számla rendszerben kézzel kell rögzíteni, a számla kibocsátását követő négy naptári napon belül. Ha a számlában az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 500 000 forintot, akkor ezt a számlakibocsátást követő naptári napon kell megtenni.

A témáról részletesebben a NAV honlapján a következő tájékoztatóban olvashat:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-15 13:10:00
2024 márciusában tovább emelkedtek a lakbérek, országosan 0,8, Budapesten 1,8 százalékkal nőttek egy hónap alatt – derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindex friss adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS