Hogyan reklámozhat egy influencer?

2019. 10. 31., 12:15

Mivel a véleményvezérek sok esetben a hagyományos hirdetési eszközöknél jóval több fogyasztót érnek el, szerepük felértékelődött a hirdetők körében. Az elmúlt években lefolytatott versenyhivatali vizsgálatok azonban feltárták, hogy az általuk alkalmazott gyakorlat nem mindig volt megfelelő. De hogyan hirdethet egy influencer? Hogyan kerülheti el a bírságot? Mi számít burkolt reklámnak? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresett választ legutóbbi adásában a Meeting Request, a Deloitte üzleti podcastje, amiben a GVH fogyasztóvédelmi irodájának vezetője volt vendégük.

A véleményvezéreknek vagy divatosabb nevükön az influencereknek is ugyanazokat a szabályokat kell betartaniuk, mint bármelyik más, hirdetést közzétevő piaci szereplőnek. A meglehetősen régóta hatályos törvény mindenkire vonatkozik és egyértelműen fogalmaz: tilos szerkesztői tartalomnak álcázott reklámot, hétköznapi nyelven burkolt reklámot közzétenni.

Ha az influencer bárminemű ellenszolgáltatást (terméket, szolgáltatást, pénzt) kap, akkor ezt egyértelműen és jól megkülönböztethető módon jeleznie kell. Ezt a kötelezettséget a reklám közzétételének helyétől függetlenül teljesíteni kell, tehát teljesen mindegy, hogy a szóban forgó hirdetés egy közösségi médiában megjelenő poszt vagy éppen egy rövid videó formájában jut-e el a közönséghez.

Hogy ennek a kötelezettségnek, ki és hogyan tesz eleget, az a kreativitásától is függ. A fogyasztóknak szóló tájékoztatást bele lehet szőni a videós tartalomba, meg lehet jeleníteni vizuális elemekkel, de a legelterjedtebbnek világszerte a hashtaggel ellátott jelzések (#reklám, #támogatotttartalom, #fizetetthirdetés) számítanak. A lényeg, hogy egyértelműen kiderüljön, ha a tartalom mögött üzleti kapcsolat áll. Egy #köszönöm, vagy önmagában a hirdető honlapjának linkje tehát nem elegendő– mondta dr. Zenisek Andrea, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője. Hozzátette: a túlzott kreativitás is visszaüthet, hiszen mondjuk kéttucatnyi hashtaggel ellátott kifejezés közé elrejteni az előírt tájékoztatást nem túl szerencsés. A törvény e tekintetben is világosan fogalmaz: a fogyasztó számára észlelhető módon kell közölni, ha egy tartalom mögött hirdető áll.

„A jogszabály meghatároz bizonyos piaci magatartásformákat, amelyek tiltottak. Ez az úgynevezett feketelistás tényállás. Ha a hatóság ezek közül észleli valamelyiket, mindegy, hogy a reklámnak van-e hatása a fogyasztókra vagy sem, eljárást indíthat. Ilyen tiltott magatartás a szerkesztői tartalomnak álcázott reklám közzététele is” – magyarázza dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csapatának vezetője.

Mint mondta, nem magyar specialitásról van szó, Európában és az Egyesült Államokban ugyanúgy tilos ez a magatartás és a fogyasztóvédelmi és versenyhatóságok szigorúan fel is lépnek ellene. Ez Miks Anna szerint rendjén is van, hiszen egyes felmérések szerint a 10-15 éves korosztály 92 százaléka, a 15 év felettieknek pedig a 83 százaléka követ legalább egy influencert. A véleményvezérek tevékenysége tehát igen elterjedt, felelősségük óriási, ezért jó dolog, hogy a burkolt reklámok ügye napirenden van.

A magyar versenyhatóság egyébként még 2016 végén indított eljárásokat a legnépszerűbb hazai véleményvezérek tevékenységével kapcsolatban, miután érzékelte, hogy az influencerek – valószínűleg tájékozatlanságból, felkészületlenségből ugyan, de – gyakorta megtévesztik a fogyasztókat. Az eddigi eljárások végül az érintettek kötelezettségvállalásával, bírság kiszabása nélkül zárultak.

A hirdetők vállalták például, hogy a jövőbeni szerződéskötéseik során következetesen és hangsúlyosan felhívják az üzleti partnereik figyelmét a fogyasztóvédelmi jogszabályok és iránymutatások fokozott betartására, valamennyi jövőbeni marketing tárgyú szerződésükben rögzítik a fizetett tartalmak megfelelő megjelenítésének kötelezettségét, az influencer-reklámozás szabályaival kapcsolatban edukációs célú előadásokat tartanak és posztokat tesznek közzé, illetve a reklámozás során  az előírásoknak megfelelően jelzik, ha fizetett hirdetések jelennek meg.

A tájékoztató kampányba maguk a véleményvezérek is bekapcsolódtak, jelentős mértékben javítva ezzel annak hatékonyságát. A versenyhivatal nemrégiben utóvizsgálatokkal ellenőrizte is a vállalásokat és ha valamelyik érintett nem teljesítette azokat, akkor bírságot rótt ki. A téma így került újra napirendre.

„Az edukáció sokszor jobban segít egy-egy piaci probléma megoldásában, mint a bírság. Ám mivel az influencerek által közzétett szerkesztői tartalomnak álcázott reklámok ügye és az ilyen gyakorlatokkal kapcsolatos elvárások széles körben ismertté váltak, a türelmi időnek vége. Ha ismét jogsértést tapasztalunk, az eljárásunk nagy valószínűséggel bírság kiszabásával zárul majd” – figyelmeztetett Zenisek Andrea.

A GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője szerint a szerkesztői tartalomnak álcázott reklámokesetén az influencer nem menthető fel a szabályok nem ismerete alól, ám fontos kiemelni a hirdetők és az ügynökségek felelősségét a jogszerű reklámozásban. Alapvetően az ő érdekük lenne, hogy elmagyarázzák a véleményvezéreknek, mit tehetnek és mit nem.

„A burkolt reklámokkal kapcsolatos jogsértés 3 év alatt évül el. Ha egy influencer most kap észbe és utólag a jogszabályoknak megfelelően módosítja az általa korábban közzétett tartalmakat, azzal a jogsértést nem tudja meg nem történtté tenni, de a GVH által indított későbbi eljárásban ez az utólagos korrekció lehet enyhítő körülmény”– véli Miks Anna.

A Deloitte Legal ügyvédje szerint a jogsértések elkerülése érdekében rendkívül fontos, hogy az ügynökségek fogyasztóvédelmi megfelelési programot alkalmazzanak, esetleg egy-egy kampány előtt kikérjék a versenyhatóság szempontjait ismerő jogász tanácsát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS