Hipa-kedvezmény: gyakran ismételt kérdések

2021. 02. 22., 12:15

A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rend.) kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket – és válaszokat – a NAV szakértői foglalták össze.

Kata-alanyok tételes iparűzési adókötelezettsége

1. A 21NYHIPA nyomtatványt be kell-e nyújtania annak a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozónak, aki a helyi iparűzési adó tekintetében a tételes adóalap szerint állapítja meg a helyi iparűzési adó alapját?

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozó [a továbbiakban: kisadózó vállalkozás] a 2021 adóévre tételes iparűzési adóalap-megállapítást választhat. (A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény [a továbbiakban: Htv.] 39/B. § (5) bekezdés.) Ha a kisadózó vállalkozás a tételes iparűzési adóalap-megállapítást választja, nem terheli adóelőleg-bejelentési, adóbevallási, és fizetési kötelezettség, és abban az esetben, ha adókötelezettségének időtartama az adóévben

  • 12 hónap, akkor adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig,
  • 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig

fizeti meg. (Htv. 39/B. § (4) bekezdés.)

A fentiek alapján a tételes iparűzési adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozásnak nem kell benyújtania a 21NYHIPA jelű adatlapot, tekintettel arra, hogy előlegfizetési kötelezettsége nincs. Esetében a Korm. rendelet 1. § adócsökkentő hatása érvényesül.

2. A Htv. 39/B. § (9) bekezdése szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozó, a tételes adóalap szerinti adóalap-megállapítás választását – az adóhatóság által rendszeresített – bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül vagy február 15-ig jelenti be az adóhatóság számára. A bejelentést az önkormányzati adóhatóság vagy a NAV felé kell megtenni? Amennyiben a NAV felé kell bejelenteni, akkor melyik nyomtatványon?

A bejelentést az önkormányzati adóhatóság felé kell megtenni a továbbiakban is, ebben a tekintetben nincs változás.

Telephely bejelentése

1. A 2020.01.01. előtt bejelentett telephelyek bejelentését meg kell-e ismételni a 21T201T nyomtatványon ahhoz, hogy a 21NYHIPA nyomtatvány azokhoz az önkormányzatokhoz is átmenjen?

Az állami adó- és vámhatósághoz azon telephelyekkel kapcsolatban kell bejelentést teljesíteni, amelyek esetében az adózó korábban nem jelezte a Htv.-minőséget, kizárólag a telephely címét jelentette be. Ebben az esetben tehát a már bejelentett telephelyhez kapcsolódóan kell a Htv.-minőséget bejelenteni.

ÁNYK-adatlapon tett bejelentés esetén a teljes cím és a Htv.-minőség feltüntetése szükséges, ONYA felületen tett bejelentés esetén a NAV-nál nyilvántartott és kiajánlott telephely-adat mellett kizárólag a Htv.-minőséget kell jelölni (a kitöltési útmutatóban foglaltaknak megfelelő bejelentés-jelleg kiválasztásával). Ha az adózó korábban, 2019. december 31-ét követően bármikor már bejelentette a telephely Htv.-minőségét is, akkor ezen telephely esetében az adózónak nincs ismételt bejelentési kötelezettsége.

2. Ha adózó a székhelyén végzi a tevékenységet, nincs külön telephelye, akkor hogyan kell jeleznie, hogy a bejelentett címe a Htv. szerint telephelynek minősül? Vagy kell-e egyáltalán? Annak is be kell adni a HIPA telephelyre vonatkozó változás bejelentést, akinek csak székhelye van?

Abban az esetben, ha a vállalkozás nem rendelkezik Htv. szerinti telephellyel, akkor bejelentési kötelezettség sem terheli. A nyilatkozatot a NAV – függetlenül attól, hogy az ügyfél rendelkezik-e Htv. szerinti telephellyel – minden esetben továbbítja a székhely szerinti önkormányzati adóhatóságnak, a székhely Htv. szerinti telephelyként történő bejelentése tehát nem szükséges. (A Korm. rendelet 2. § (7) bekezdése.)

3. A telephely Htv. szerinti minőségét csak új adatként lehet bejelenteni (még akkor is, ha már be van jelentve), mert módosítani csak a működési engedély adatait lehet, itt meg nem arról van szó. Hogyan kell a bejelentést megtenni?

A változásbejelentés során a „Módosítás”-funkció a korábban bejelentett adóhatósági telephely Htv.-minőségének bejelentésére is használható, nem csak a működési engedély számának és keltének bejelentésére. A cégbíróságon bejelentett telephely esetén az „Új bejelentés”-funkcióval, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő telephely esetében külön, erre a célra szolgáló rovatban lehet a Htv.-minőséget bejelenteni.

4. Akkor is be kell jelenteni a NAV-hoz a telephelyet, ha az a cégbíróságon be van jelentve és a törzsadatai közt is szerepel?

A cégnyilvántartásban, vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő telephely esetén a NAV-hoz nem a telephelyet, hanem annak Htv.-minőségét kell bejelenteni a hipaelőleg-kedvezmény igénybevételéhez, a telephely címéről a NAV az egyablakos rendszer útján már értesült. A telephely címét a bejelentés során az azonosítás érdekében kell közölni, ahogy ezt az 1. kérdés kapcsán is kifejtettük.

A cégbíróságon bejelentett telephely esetén az „Új bejelentés”-funkcióval, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő telephely esetében külön, erre a célra szolgáló rovatban lehet a Htv.-minőséget bejelenteni.

5. A telephelyek bejelentésénél a változás bekövetkezése időpontjának az eredeti telephellyé válás időpontját kell-e megjelölni?

A Htv. 42/E. § szerinti és a 21NYHIPA-nyilatkozat alapján teljesített adatszolgáltatások szempontjából a Htv.-minőség érvényességének kezdete nem bír jelentőséggel.

Ha az adózó a Htv.-minőséget bejelentette, a NAV elküldi az adózó adat- és változásbejelentéseit, valamint a 21NYHIPÁ-n tett nyilatkozatát az adott telephely szerint illetékes önkormányzati adóhatóság részére is.

A „Változás bekövetkezésének időpontja”-ként – az adózó mérlegelésétől függően – a bejelentés napja, a 2020. január 1-jét követően bejelentett telephelyek esetén a telephely bejelentésének dátuma, 2020. január 1-jét megelőzően bejelentett telephelyek esetén a 2020. január 1-jei időpont adható meg.

6. Mezőgazdasági őstermelők esetén valamennyi az adott településen lévő külön helyrajzi számmal nyilvántartott földrészletet be kell jelenteni telephelyként?

A mezőgazdasági őstermelők esetén a Htv. 52. 31. pontja alapján a termőföld telephelyet keletkeztet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adott településen lévő, valamennyi külön helyrajzi számmal nyilvántartott földrészletet be kell jelenteni telephelyként a NAV-hoz, figyelemmel arra, hogy a bejelentés célja az, hogy a NAV a telephely címe szerinti település számára el tudja küldeni az adózó nyilatkozatát. Ennek megfelelően elegendő egy, az adott településen lévő termőföld bejelentése.

Természetesen annak sincs akadálya, hogy az adózó valamennyi, az adott településen külön-külön helyrajzi számon lévő termőföldet bejelentse Htv.-szerinti telephelyként.

A 21NYHIPA nyomtatvány benyújtása

1. Van-e arra lehetőség, hogy az őstermelők családi gazdaságának tagjai közös nyilatkozatot tegyenek?

A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csgtv.) 19. § (3) bekezdéseiben foglalt átmeneti rendelkezés alapján a 2020. december 31-éig működő családi gazdaságok a törvény erejénél fogva „átalakultak” őstermelők családi gazdaságává, ahol az őstermelők családi gazdaságának képviselője az a magánszemély, aki 2020. december 31-ig a családi gazdaság vezetőjeként szerepelt a nyilvántartásban, és mint ilyen, vélhetően rendelkezik adószámmal.

Az őstermelők családi gazdaságának tagjai az adóévi iparűzési adókötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az őstermelők családi gazdaságának a tevékenységvégzéséből származó teljes iparűzési adóalap alapulvételével a tagok egyike állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. (Htv. 39/A. § (8) bekezdés.)

Nincs akadálya annak, hogy az őstermelők családi gazdaságának tagjai közös nyilatkozatot tegyenek, azaz a tagok képviseletében az őstermelők családi gazdaságának képviselője tegye meg a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot.

Ennek megfelelően NEM szükséges, hogy a családi gazdaság mindegyik tagja külön-külön nyilatkozatot tegyen.

2. Ha a mezőgazdasági őstermelő nem rendelkezik adószámmal, de a korábbi években Htv. szerinti adóalany volt és emiatt 2021-ben iparűzési adóelőleg fizetésre köteles, benyújthat-e nyilatkozatot?

Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő nem rendelkezik adószámmal, de a korábbi években adóalany volt és keletkezett iparűzési adófizetési kötelezettsége, így 2021. évben előleg-fizetésre kötelezett, valamint vélelmezi, hogy a 2021. adóévben is adóalany lesz és szeretne élni a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti 50 százalékos adóelőleg-mérséklés lehetőségével, ezt megteheti.

Ha tehát az őstermelő 2021. évben előleg-fizetésre kötelezett, valamint vélelmezi, hogy a 2021. adóévben is adóalany lesz és tevékenysége nem minősül üzletszerű gazdasági tevékenységnek, a nyilatkozatot adóazonosító jelének feltüntetésével nyújthatja be.

Az adószámmal nem rendelkező helyi iparűzési adóalany mezőgazdasági őstermelő, a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot benyújthatja az „Adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata hipaelőleg-kedvezmény érvényesítéséről” elnevezésű adatlapon. Az adatlap a NAV honlapján érhető el, papíron vagy e-Papír mellékleteként nyújtható be a NAV-hoz.

3. Ha február 25-ig nem adja be az adózó a 21NYHIPA nyomtatványt, igazolási kérelemmel be lehet-e adni utána?

A 21NYHIPA nyilatkozatot 2021. december 31. napjáig érhetik el az adózók a NAV honlapján. Az igazolási kérelmet mindazon önkormányzat(ok) részére be kell nyújtania az adózónak, amely(ek)re vonatkozóan telephelyet jelentett be.

4. Az év közben változtatott székhelyekre és újonnan létesített telephelyekre (melyeket 2021.02.25. után létesít a vállalkozás) vonatkozóan is szolgáltat-e adatot az NAV az érintett önkormányzatok részére a változás bekövetkeztekor?

Ha az adózó 2021. február 25-ét követően megváltoztatja székhelyét, vagy új telephelyet jelent be és ennek Htv.-minőségét is bejelenti, vagy bejelenti a korábban bejelentett telephely Htv.-minőségét, akkor a NAV elküldi a 21NYHIPA-nyilatkozatot az újonnan bejelentett székhely vagy telephely szerint illetékes önkormányzati adóhatóság részére is, amennyiben az adózó korábban 21NYHIPA-nyilatkozatot tett.

5. Hány 21NYHIPA nyilatkozatot kell beküldeni, ha több önkormányzatot érint a vállalkozás tevékenysége?

A NAV úgy alakította ki a 21NYHIPA-nyilatkozatot és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatást, hogy az adózóknak elegendő egyszer nyilatkozniuk a 639/2020. Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti hipa-adóelőleg kedvezmény érvényesítéséről. A nyilatkozatot a NAV automatikusan továbbítja az adózó székhelye és Htv. szerinti telephelye alapján illetékes önkormányzati adóhatóság részére.

Kkv-minősítés

1. A kkv-minősítés meghatározása során figyelembe kell-e venni a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: kkv-törvény) 4. § (2) bekezdése szerinti partnervállalkozás, illetve a 4. § (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozás adatait.

A Korm. rendelet 1. §- azt rögzíti, hogy a 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely a Korm. rendelet értelmezésében mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül, a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték több, mint 1 százalék. Ugyanezen § meghatározása értelmében ezen rendelkezés kontextusában azt a vállalkozást kell mikro-, kis- és középvállalkozásnak tekinteni, amely azzal felel meg a kkv-törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében nem a kkv-törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár a releváns, hanem nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint lehet.

Ahhoz, hogy valamely vállalkozás – a Korm. rendelet szerint 1 százalékos helyi iparűzési adómérték igénybe vételére jogosult – mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősüljön, természetesen teljesítenie kell a kkv-törvényben előírt valamennyi feltételt (ide értve a kapcsolt vállalkozásokra, partner vállalkozásokra vonatkozó speciális összeszámítási szabályokat is), kizárólag egy kivétellel, mégpedig kkv-törvényben szereplő a nettó árbevételre vagy mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár kivételével (ezt fejezi ki a Korm rendelet 1. §-ában az „azzal felel meg…” szövegrész). Ez az értékhatár ugyanis a Korm. rendelet alkalmazásában nem a kkv-törvény szerinti küszöbérték, hanem 4 milliárd forint.

Tekintettel pedig arra, hogy a Korm. rendelet a kkv-törvény vállalkozó és a kapcsolódó, illetve partnervállalkozások adatainak összeszámítását előíró rendelkezéseitől nem fogalmaz meg eltérést, azokat a Korm. rendelet szerinti adóelőnyök igénybevételére való jogosultság vizsgálatakor is alkalmazni kell, más szóval a 4 milliárd forintos értékhatár, valamint a foglalkoztatotti létszámra vonatkozó kkv-törvénybeli határ ilyen esetben nem az egyedi vállalkozás szintjén, hanem „csoportszinten” értelmezendő.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 12:10:00
Egyre elterjedtebb utazásszervezési forma az utazási irodáktól független utazási tanácsadás. A hagyományosan ismert, utazási irodák által szervezett utazások és a független utazási tanácsadók tevékenysége között jelentős különbségek vannak, különösen az utazásért való felelősség tekintetében, ezért a Pest Vármegyei Főügyészség vizsgálatot tartott e területen.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS