Ha komolyabb beruházást tervez, figyeljen a február 25-i határidőre!

2022. 02. 16., 12:41

A kormány az idei évre is meghosszabbította azt az intézkedését, amivel csökkenti a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adóját. Az érdekes szabályok azonban idén is a részletekben rejlenek – véli a Niveus Consulting Group.

Az iparűzési adó csökkentésére vonatkozó szabályozást az országgyűlés ezúttal a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben helyezte el. A törvény alapján, amennyiben a helyi iparűzési adó magasabb, mint 1 százalék, akkor a feltételeknek megfelelő kis- és középvállalkozás iparűzési adója legfeljebb 1 százalék lehet.

Tavaly sok vállalkozás élt a lehetőséggel, és nyilatkozott a jogosultság fennállásának feltételeiről. Akik ezt a nyilatkozatot tavaly megtették és azóta nem keletkezett új telephelyük vagy nem változott meg a székhelyük, azoknak idén nincsen semmi teendője.

Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő partnere kiemeli, hogy ezzel szemben, azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tavaly kezdték meg a működésüket vagy tavaly nyilatkozatot tettek, de azóta új székhelyre költöztek vagy új telephelyet létesítettek, nekik 2022. február 25-iga székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóság felé, egyebek mellett arról kell nyilatkozniuk, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek és ha korábban nem tették meg, be kell jelenteniük az telephelyük címét. A nyilatkozatot telephelyenként szükséges megtenni.

Fontos, hogy a nyilatkozat nem az önkormányzatnál, hanem kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be, és ezt a NAV küldi majd meg az illetékes önkormányzat részére. 

Aki ezt a nyilatkozatot megteszi, (valamint annak, aki ezt már tavaly megtette, és azóta új székhelyet, telephelyet nem létesített) annak a törvény alapján automatikusan, határozat nélkül csökken a helyi iparűzési adója a 2022-es évre.

Van azonban egy további kérdés, amivel kapcsolatosan a legtöbb kisvállalkozó úgy érzi, hogy ez őt nem érinti, de ebben nem feltétlenül van igaza. Az Európai Unióban nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a gazdasági társaságok állami támogatására – éppen azért, hogy az államok a vállalkozásaik támogatásával ne torzítsák az EU-n belül a versenyt.

Ennek megfelelően, noha az alacsony bevételű kisvállalkozók helyi iparűzési adó csökkentése sokszor legfeljebb pártízezres vagy párszázezres tétel, a helyi iparűzési adó csökkentésénél meg kell jelölni azt, hogy a csökkentés miért számít megengedett támogatásnak, és utána ezeket a támogatásokat a vállalkozónak nyilván kell tartania.

Egyúttal ezek a támogatások a társasági adó és a személyi jövedelemadó törvény egyes kedvezményeinél is felbukkannak, és a támogatástartalom összeszámítva nem haladhat meg egy meghatározott összeghatárt.

A „de minimis”, azaz ugyanazon vállalkozásnak meghatározott időszakon belül nyújtott, egy meghatározott összeget meg nem haladó csekély összegű támogatások összeghatára 200 000 EUR (közúti árufuvarozási tevékenység esetén 100 000 EUR), és ebbe az összeghatárba három évre kell beleférni (vannak más támogatási jogcímek, amik eltérő értékhatárokkal rendelkeznek).

Ezen felül az „egy és ugyanazon” vállalkozások részére juttatott támogatást össze kell számítani ilyen összefonódás esetén. Egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülhetnek akár ugyanazon gazdasági társaság tulajdonában vagy bizonyos feltételek mellett ugyanazon magánszemély tulajdonában lévő vállalkozások.

„Akinek több vállalkozása van, és az elmúlt években komolyabb összegű adókedvezményt kapott – vagy esetleg a jövőben komolyabb beruházást tervez, hiszen mivel három évet kell nézni, a jövőre is kell gondolni, amihez adókedvezményt kíván igénybe venni, mindenképpen érdemes adótanácsadóval konzultálnia” – tette hozzá a Niveus Consulting Group szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 09:10:00
2024. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt; az előbbi mediánértéke 493 700, az utóbbié 341 700 forintra rúgott – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS