Gyermeket nevelő szülők adó-visszatérítése: a legfontosabb tudnivalók

2021. 10. 06., 13:00

A leggyakoribb kérdéseket a NAV szakértői válaszolták meg.

1. Mindkét szülőnek jár a visszatérítés?

A visszatérítés annak jár, aki 2021 bármely napján családi kedvezményre jogosult, függetlenül attól, hogy azt érvényesíti-e. 

Ha ennek a feltételnek mindkét szülő megfelel, és

– van adóköteles önálló, vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelme vagy egyéb jövedelme

– vagy ekhós jövedelme

– vagy bejelentett kisadózó,

a visszatérítést mindketten igénybe vehetik.

2. Élettársi kapcsolatban élők esetében mindkét szülő kap visszatérítést?

Az adó-visszatérítésre minden gyermeket nevelő olyan magánszemély jogosult, aki 2021 bármely napján családi kedvezményre jogosult, akkor is, ha családi kedvezményt nem vesz igénybe, vagy nem ő veszi igénybe.

Ha az élettársak közösen nevelik a közös gyermeküket, szülőként mindketten jogosultak a családi kedvezményre és az adó-visszatérítésre is.

Ha az élettársak csak az egyikük gyermekét nevelik közösen, akkor a gyermek szülőjével együtt élő élettárs csak akkor jogosult a családi kedvezményre és az adó-visszatérítésre, ha a családi pótlékra is jogosult.

3. Elvált szülőknél mindkét fél kap szja-visszatérítést?

A visszatérítés annak a szülőnek jár, aki 2021 legalább egy napján jogosult volt családi kedvezményre.

Ha a szülők 2021-ben váltak el, és a válásig mindketten jogosultak voltak családi kedvezményre, akkor mindkét fél jogosult a visszatérítésre.

Ha a szülők 2021 előtt váltak el, akkor a visszatérítés annak a szülőnek jár, aki 2021-ben családi kedvezményre volt jogosult.

Ha az elvált szülők 2021-ben felváltva gondozták gyermeküket, és ezért a családi pótlékra, valamint a családi kedvezményre is 50-50 százalékban jogosultak, akkor a visszatérítést mindkét szülő igénybe veheti.

4. Várandósként jogosult vagyok már most a visszatérítésre, vagy csak akkor, ha már megszületett a gyermekem?

A visszatérítés annak a magánszemélynek jár, aki 2021 bármely napján családi kedvezményre jogosult. A várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa a fogantatás 91. napjától jogosult a családi kedvezményre.

Ezért, ha a várandósság a fogantatástól számított 91. napot eléri, jogosult a visszatérítésre akkor is, ha a családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy azt a közös háztartásban élő házastársa veszi igénybe.

5. Ha több gyerekem van, többet kapok vissza?

Az adó-visszatérítés összegét nem befolyásolja a gyermekek száma.

A visszatérítés összege a családi kedvezményre jogosult magánszemély által 2021-ben megszerzett összevont adóalapba tartozó jövedelme utáni személyijövedelemadó, ekho összegétől, illetve a kisadózó után a kisadózó vállalkozást terhelő tételes adó összegétől függ, nem pedig a gyermekek számától.

6. A gyerek hány éves koráig jár a visszatérítés?

A jogosultság nem a gyermek életkorától függ, hanem attól, hogy a gyermek után jár-e családi kedvezmény.

Ha a szülő 2021-ben akár csak egy napig jogosult volt a gyermek után családi kedvezményre, akkor jogosult a visszatérítésre is.

7. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentessége hogyan érinti a családnak járó visszatérítést?

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák a visszatérítést arra az összevont adóalapba tartozó jövedelmükre vehetik igénybe, amelyre a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye nem érvényesíthető.

Ilyen lehet például az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem adója.

8. Év közben családi kedvezményt érvényesítettem. Kapok-e adó-visszatérítést?

Igen, ha a családi adókedvezmény nem csökkentette az adóalapot nullára.

Az adó-visszatérítéskor az az adóelőleg jár vissza, amit a kedvezményekkel – így a családi kedvezménnyel – csökkentett adóalapból a munkáltató, kifizető év közben levont. Ha a családi kedvezmény miatt az adóalap „elfogy”, akkor nem jár a visszatérítés, mivel nincs levont adóelőleg.

9. Igénybe vettem a családi járulékkedvezményt. Így is jár a visszatérítés?

Ha a magánszemély év közben családi járulékkedvezményt vett igénybe, de a bevallásában az összevont adóalapja több mint 0, akkor a visszatérítés megilleti.

Ha például a magánszemély év közben a munkabérére érvényesít családi kedvezményt és családi járulékkedvezményt, emellett magánszemélynek ad bérbe ingatlant és az ebből származó jövedelem után az adóelőleget megfizette, a visszatérítést a bérbeadás jövedelme után fizetett adóelőleg terhére lehet igénybe venni.

10. Csak munkabért kapok 2021-ben, így mennyi visszatérítést kaphatok?

Az adó-visszatérítés összege az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, például munkabért szerző magánszemélynél az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított adóalap 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része, de legfeljebb a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér és a 15 százalékos adókulcs szorzata ezer forintra kerekítve, azaz 809 000 forint.

Ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja utáni adó legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el, akkor a kedvezmény összege ezer forint.

11. Pontosan hogyan kell kiszámítani a visszatérítés felső határát?

A visszatérítés összege legfeljebb 809 000 forint, ami a 2020. decemberi KSH-adatok alapján számolt éves bruttó átlagkereset tizenkétszeresének és a 15 százalékos szja mértéknek a szorzata ezer forintra kerekítve.

A bruttó átlagkereset 449 400 forint, ami azt jelenti, hogy a kedvezmény összege:

449 400x12x15%=808 920 forint, kerekítve 809 000 forint.

Ha a magánszemély összevont adóalapját terhelő adó ennél az összegnél kevesebb, akkor a visszatérítés összege az adó összege.

Ekhós magánszemélynél a 2021-re tőle levont ekho szja-nak minősülő része (9,5 százalék) jár visszatérítésként, ami nem haladhatja meg a 809 000 forintot.

Kisadózónál a visszatérítés összege a 2021-re a kisadózó vállalkozást a kisadózó után terhelő tételes adó negyede, de maximum 809 000 forint.

Ha a magánszemélynek van szja, kata és ekho szerint adózó jövedelme is, akkor a különböző adónemekből visszaigényelhető összegek együttesen nem haladhatják meg a 809 000 forintot!

12. Vállalkozó vagyok. Jár a visszatérítés? Ha igen, mekkora összegben?

A visszatérítés annak az egyéni vállalkozónak jár, aki 2021 bármely napján családi kedvezményre jogosult, akkor is, ha a családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe.

A kedvezmény az összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalap 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni részére érvényesíthető, a visszatérítés összege maximum a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér és a 15 százalékos adókulcs szorzata, azaz 809 000 forint lehet.

A főállású egyéni vállalkozó a visszatérítést az szja-bevallásban (a NAV által elkészített adóbevallási tervezet felhasználásával) igényelheti. A kedvezmény a vállalkozói kivét, vagy az átalányban megállapított jövedelmet terhelő és a 2021-ben negyedévente megfizetett adóelőleg terhére érvényesíthető, legfeljebb a 809 000 forintig.

A munkaviszonnyal is rendelkező egyéni vállalkozónak a kedvezményt a NAV előlegként utalja ki a munkáltatótól beérkezett adatok alapján, a munkáltató által a 2021-re levont szja-előleg alapulvételével. Az egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelemből negyedévente megfizetett adóelőleget pedig a magánszemély az szja-bevallásában (a NAV által elkészített adóbevallási tervezet felhasználásával) igényelheti vissza. A munkaviszony után visszatérített adó összege és az egyéni vállalkozói tevékenység után visszatérített adó összege együttesen nem haladhatja meg a 809 000 forintot.

13. Katás egyéni vállalkozó vagyok. Jár nekem is visszatérítés?

A kisadózó egyéni vállalkozó a 2021. évben az őt terhelő tételes adó 25 százalékának visszatérítésére jogosult. A kisadózónak a visszatérítés személyijövedelemadó-kedvezményként jár.

Ha a kisadózó a 2021. évben a személyi jövedelemadóból is jogosult visszatérítésre, mert van összevont adóalapba tartozó jövedelme, akkor a tételes adó alapján járó visszatérítés a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető összegen felül vehető figyelembe, de a két összeg együttesen nem haladhatja meg a 809 000 forintot.

14. Ha az egyik szülő katás vállalkozás kisadózóként bejelentett tagja, akkor is mindkét szülő kérheti a visszatérítést?

Az adó-visszatérítés annak jár, aki 2021 bármely napján családi kedvezményre jogosult, vagy kisadózóként jogosult lenne. Ha a kisadózó és a házastársa ennek a feltételnek megfelel, a visszatérítést mindketten igénybe vehetik.

15. Hogyan érinti az adó-visszatérítés az 1+1 százalékos felajánlásokat?

A visszatérítés összege nem csökkenti az 1+1 százalékos felajánlások alapját képező adóalapot.

16. Igényelni kell vagy automatikusan jár az adó-visszatérítés?

Az adóvisszatérítést február 15-éig automatikusan, kedvezményelőlegként azoknak utalja ki a NAV, akiknek a jogosultsága a rendelkezésre álló adatok vagy az adózó nyilatkozata alapján megállapítható.

Ha a jogosult nem részesül családi pótlékban, ezért kiutalási adatok nem állnak a NAV rendelkezésére, a magánszemélynek erről nyilatkozatot kell beadnia a 2021. október 31-től elérhető VISSZADO nyomtatványon 2021. december 31-ig, ebben az esetben 2022. február 15-ig a NAV kiutalja a visszatérítést.

Azoknak a jogosultaknak, akiknek a jövedelméről a NAV-nak nincs információja, például az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülőknek és azoknak, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, automatikusan nem utal a NAV, ők önállóan elkészített bevallásukban igényelhetik a visszatérítést.

További információk a NAV honlapján.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS