A nyári szabadságolások idején a szállodák és a vendéglátóipari helyiségek forgalma is megnövekszik. A vendégek sok esetben értékes dolgokat visznek magukkal a pihenésük során. Mind a vendég, mind a vendéglátó számára kellemetlen, ha a szabadság ideje alatt a vendég értéktárgyai elvesznek vagy károsodnak. Fennáll-e a szálloda felelőssége a vendég magával vitt dolgaiért? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Előfordulhat, hogy a vendég által a szállodába magával vitt dologban kár keletkezik, vagy a dolgot ellopják. A szálloda általános felelőssége a dolgokban esett károkra vonatkozik. Ide tartoznak például a ruhaneműk, a mobiltelefon, a napszemüveg. Külön szabályok vonatkoznak viszont a készpénzre és a jelentős értékű értéktárgyakra, például a nagy értékű ékszerekre.
A szálloda a vendég dolgaiban bekövetkezett kárért az általános szabály szerint két esetben felel:
– ha a vendég a dolgot a szállodában kijelölt, illetve általában erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezte el, vagy
– olyan dolgokért, amelyeket vendég a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott.
Fontos, hogy a szálloda letéti felelőssége csak a vendégek dolgaira terjed ki, tehát azon személyekre, akik a szállodában megszállnak. A vendéghez érkező látogató már nem minősül a szálloda vendégének.
A Polgári Törvénykönyv a vendég dolgaiban bekövetkezett kárért való felelősség legmagasabb összegét a napi szobaár összegének ötvenszeresében korlátozza. A szálloda vállalhat ennél magasabb összegű felelősséget is, de a törvényi korlátnál szűkebb felelősségre vonatkozó megállapodás semmis, még akkor is, ha ebbe a vendég is beleegyezett.
A szálloda felelőssége fennáll, ha a dolgot a vendég a szállodai szobájában vagy a kijelölt, illetve általában erre rendelt helyen helyezte el. Ilyen hely lehet például az öltözői szekrény, kabin, gépjármű esetén a szálloda őrzött parkolója.
Nem felel viszont a szálloda például az úszómedence mellett vagy a mosdóban felejtett tárgyakért.
A felelősség másik esete, ha a szálloda olyan alkalmazottjának adta át a dolgot a vendég, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott. Ilyen lehet például a vendég járművének kipakolásában, a csomagoknak a szállodai szobába való felvitelében segédkező alkalmazott.
Az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak a vendég által a szállodába bevitt készpénzért, értékpapírért és más értéktárgyért való felelősségre. Értéktárgynak minősülnek ebben a tekintetben a szokásosnál jelentősebb értékkel bíró ingóságok. Például nagyobb értékű ékszerek, műtárgyak, és a bírói gyakorlat ide sorolja a gépjármű kulcsát is.
A vendég készpénzéért, értékpapírjáért, értéktárgyaiért a szálloda letéti felelőssége nem áll fenn önmagában azért, mert például a vendég az ilyen dolgot a szobájában elhelyezte. A készpénzért, értékpapírért és más értéktárgyakért a szálloda csak akkor felel, ha a dolgot megőrzésre átvette, vagy a vendég a dolgot megőrzésre át kívánta adni, de a szálloda az átvételt megtagadta.
Amennyiben a szálloda e dolgokat megőrzésre átvette vagy a megőrzésre átvételt megtagadta, akkor e dolgokért való felelősségének nincs összegszerű felső határa. Így tehát ebben az esetben nem érvényesül a napi szobaár ötvenszeresének megfelelő korlát.
A kávéházak, éttermek, színházak, fürdők, és a nyilvánosság számára nyitva álló hasonló intézmények, ill. a ruhatár felelőssége a látogatók dolgaiért a szálloda felelősségéhez hasonlóan alakul, azonban néhány jelentős eltéréssel.
A fenti intézmények felelőssége az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók ezen intézményekbe rendszerint magukkal szoktak vinni. Ezért nem terjed ki például az étterem felelőssége a vendég által bevitt nagy mennyiségű készpénzre, nagy értékű ékszerre.
Abban az esetben, ha megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, akkor az intézmény csak az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel. Megfelelőnek tekinthető hely például az őrzött ruhatár, a zárható szekrény, az értékmegőrző. Ha a látogató a megfelelő megőrzési helyen a dolgait annak ellenére nem helyezte el, hogy erre lehetősége lett volna, az e dolgokban esett kárért az intézmény nem felelős. Ha például a színháznak megfelelő őrzött ruhatára van, akkor nem felel a látogató által a székén elhelyezett és ellopott kabátért.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.