Félmilliós bírság is várhatja szeptember után a késlekedőket

2020. 09. 28., 17:30

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a Kormány 2020. szeptember 30-ra módosította egyes adókötelezettségek teljesítésének határidejét. A bevezetett szabályokat a veszélyhelyzet megszűnésével a Parlament módosítás nélkül tartotta fent.

A könnyítéseknek köszönhetően a társasági adó, a kisvállalati adó, a helyi iparűzési adó és az energiaellátók jövedelemadójának alanyai, valamint az innovációs járulék megfizetésére kötelezettek 2020. szeptember 30-ig kötelesek eleget tenni mind az éves, mind a soron kívüli adóbevallási és fizetési kötelezettségüknek, ha ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítése 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között lett volna esedékes.

A könnyítés a transzferár-nyilvántartás elkészítésére is vonatkozik, amelyet a társasági adóbevallás benyújtásához igazodva, de legkésőbb szintén szeptember végéig lehet elkészíteni. Önmagában az adó megfizetése azonban az adóbevallást nem pótolja, tehát az adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette vagy később fizetheti meg.

Mi történik, ha nem sikerül szeptember végéig elkészíteni a bevallást?

Amennyiben a bevallási kötelezettséget nem teljesítik, úgy az adóhatóság ezt mulasztási bírság formájában szankcionálhatja, amelynek összege természetes személy adózó esetében 200.000 forintig, nem természetes személy adózó esetében 500.000 forintig is terjedhet. A bírságolás előtt az adóhatóság tizenöt napos határidő tűzésével felhívhatja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Ha az adózó a felhívás után maradéktalanul teljesíti a bevallási kötelezettségét, úgy mentesülhet a mulasztási bírság kiszabása alól.

Szélsőséges esetben, ha az adózó nem nyújt be adóbevallást, úgy fennáll a kockázata annak is, hogy az adóhatóság fogja megállapítani az adót az esetleges szankciókkal (adóbírság és késedelmi pótlék) együttesen.

„Előfordulhat, hogy az adózó akadályoztatás vagy mulasztás miatt nem tud eleget tenni a szeptember 30-ig teljesítendő adókötelezettségeinek. Ilyenkor az akadályoztatás megszűnésétől vagy a mulasztásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül kell pótolnia az adóbevallást” – mondta dr. Takács Diána, a Deloitte Legal ügyvédje. Ebben az esetben a bevallással együtt igazolási kérelmet kell előterjesztenie, amelyben az adózónak alá kell támasztania, hogy az akadályoztatásra vagy a mulasztásra önhibáján kívüli okból került sor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS