Egyszerűsödik a szocho-kedvezmény igénybevétele

2019. 02. 12., 11:41

Jelentősen csökkenti a NAV új szolgáltatása a szocho-kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó adminisztrációt.

Szocho-kedvezmény vehető igénybe azon munkavállalók után, akiknek a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 9 hónapban (275 napban) legalább 6 hónapig (92 napig) nem volt munkájuk. A kedvezmény vonatozik azokra is, akik anyasági ellátás (csed, gyed, gyes, gyet) után állnak újra munkába.

A szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatás kezdetétől számított 2 évig, a minimálbér erejéig egyáltalán nem kell fizetni, a 3. évben pedig 9,75 százalékkal csökkenthető.

A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállásáról kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. Az igazolást a NAV a biztosítotti bejelentést követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig elektronikusan megküldi a munkáltató részére.

A rendszer eddig is működött, de az adminisztráció nehézkes volt, az igazolásokat a munkavállalóknak kellett kikérniük – mondta el az Üzletem.hu-nak Megyeri Péter, a Starjobs Magyarország ügyvezető igazgatója.

Azzal, hogy a NAV a havonta frissülő adatbázis alapján automatikusan tájékoztatja a munkáltatókat, jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket. Mivel az adóhivatal minden hónapban 10-éig küldi az adatokat, megnő az esélye annak, hogy kétszer kell bérszámfejteni, ezt azonban bőven ellensúlyozza a költségcsökkenés, valamint az, hogy a munkaadónak nem kell aggódnia a kedvezmény igénybevételének jogszerűsége miatt.

Az említett feltételek és igazolások birtokában azon női munkavállalók után, akik igazolni tudják, hogy három vagy több gyermek után jogosultak családi pótlékra, a foglalkoztatás első három évében – legfeljebb az aktuális minimálbér mértékéig – nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a kedvezmény fele érvényesíthető.

A családi pótlékra való jogosultsági kérelmet szintén már a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állítja ki, és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére – tette hozzá Megyeri Péter.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS