Egy lépéssel a piac előtt jár az adóhatóság

Digitális forradalom, valós idejű adatok

Az utóbbi évek digitális fejlesztései nyomán a NAV kifinomult kockázatelemzésre és azonnali fellépésre képes. A NAV immáron egyszerre látja, elemzi és értékeli az online pénztárgépekből (OPG) származó adatokat, a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszeréből (EKÁER) nyert adatokat és az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségből (OSA) származó adatokat. Emellett a NAV hozzáférést kapott a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adataihoz, így ebből a „nézetből” is naponta látja a szálláshely-szolgáltatók és a vendéglátó-üzletek különféle adatait. És ha ez nem lenne elég, a NAV támaszkodik az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer (Üvegkapu) valós idejű adataira is, így az építkezési helyszíneken végzett foglalkoztatotti (munkaügyi) ellenőrzések kényes pontjait is azonnal látja. Ezen felül a NAV folyamatosan kap adatokat a külföldi adóhatóságoktól: az érkező adatok egyik körét a meghatározott jövedelmekkel (pl. kamat, osztalék, jogdíj) és a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk képezik, míg a másik csoportot a több országban is jelen lévő vállalkozások adózási szempontból releváns adatai (pl. árbevétel, munkavállalói létszám, eredmény) jelentik.

„Ha mindez nem lenne elég, a NAV megalapította a Mesterséges Intelligencia Munkacsoportját is, mely az óriási mennyiségű adatvagyonban rejlő lehetőségek kiaknázását támogatja gépi tanulási módszerekkel. A NAV digitális fejlesztései olyannyira példaértékűek, hogy több más európai ország is a magyar vívmányokat másolja és vezeti be” – mondta el Barta Péter, a Jalsovszky szenior ügyvéde.

Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a NAV most már mindent és azonnal lát, így a régi magyar virtus szerinti „trükközéseknek” túl sok értelme nincsen. Ha valaki szándékosan trükközik, biztosan számíthat a NAV haragjára, és könnyen büntetőeljárással találhatja magát szemben.

Slágerágazatok és az újak

Továbbra is az ellenőrzéssel „veszélyeztetett” ágazatok között szerepel az építőipar, a számítástechnikai termékek kereskedelme, a webshopok tevékenysége, a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem és az élelmiszeripar. Ugyanígy hagyományosan számíthatnak ellenőrzésre az őrzés-védelemmel, takarítással, épületüzemeltetéssel és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozók. Az említett területek évek óta a NAV fókuszában állnak, ezért egyre inkább az a kérdés, hogy valaha egyáltalán lekerülhetnek-e a fekete listáról. Erre jelenleg nem sok esély látszódik.

Ugyanakkor néhány új, eredményes iparág is „élvezheti” a NAV kiemelt figyelmét 2024-től: a rendezvényszervezők, a reklám-, marketing-, és médiaszolgáltatók, az internetes tartalomszolgáltatók, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutából jövedelmet szerzők, a szépségiparban működők, valamint a testedzési szolgáltatással foglalkozók. A sorok között továbbá az is látható, hogy ellenőrzésre számíthatnak a kiva-alanyok és a napelem-értékesítéssel, napelemszereléssel foglalkozó adózók is. Az említett szereplőknek ezért érdemes fokozott körültekintéssel eljárniuk.

Nagy adózók: adókedvezmények és transzferár

Nincs változás abban sem, hogy továbbra is rövid pórázon kívánja tartani a NAV a nagy adózókat (vagyis a kiemelt adózókat és a legnagyobb teljesítménnyel rendelkező adózókat). Ők elsősorban az igénybe vett adókedvezmények (pl. fejlesztési- és energiahatékonysági adókedvezmény, szocho-kedvezmények), valamint a transzferárak kapcsán kerülhetnek a NAV látókörébe. A transzferárak kapcsán az ellenőrzési terv két iparágat külön is megnevez: a gyógyszer- és az autóipari szereplők biztosan számíthatnak ilyen ellenőrzésekre.

Önkéntes jogkövetés támogatása: támogató eljárások

Az utóbbi években az adóhatóság is felismerte, hogy egyszerűbb rávenni az adózókat az önkéntes adófizetésre, mintsem lefolytatni egy hosszú és költséges adóeljárást, majd a végén megkísérelni behajtani az adótartozást. Ezért a NAV idén is folytatja az adózók segítését az ún. támogatói eljárásokkal és igyekszik rávenni őket az adókötelezettségek önkéntes teljesítésére.

Vám- és rendészeti ellenőrzések

A vám- és rendészeti ellenőrzések során élénk adóhatósági figyelemre számíthatnak az alábbiak:
– a közvetett vámjogi képviselők és az eltűnő importőrök (ők már évek óta a NAV célkeresztjében állnak, mivel sokan nem teljesítik adókötelezettségeiket);
– a valós piaci értéknél alacsonyabb vámértéket bejelentők (a NAV fel kívánja számolni a vámhiányokat, és most már nem csak az országba beérkező kínai ruhákra, hanem más távolkereti termékekre is fókuszálni fog);
– az illegális fémkereskedők (2023. július 1-jén lépett életbe az új (koncesszori) hulladékgazdálkodási modell, amelynek eredményeként a NAV a hulladékgazdálkodási hatósággal közös ellenőrzéseket végezhet; sőt 1 millió Ft díjért cserébe a koncessziós társaság megrendelésére bárkit leellenőriz);
– a benzinkutak (a NAV az illegálisan szabadforgalomba került üzemanyagok üzemanyagtöltő állomáson való forgalmazását kívánja megakadályozni mobillaboratórium háttértámogatásával, mintavétellel és szúrópróbaszerű készletfelvétellel).

További gyanús körülmények

Az ellenőrzési terv alapján az adózók alábbi körülményei szintén növelik az ellenőrzés kockázatát:
– a megalakulást követően egy éven belül keletkező kiugró forgalom (a NAV tehát továbbra sem hisz a kiugróan sikeres, kezdő vállalkozásoknak);
– a nagy forgalmat alkalmazottak nélkül elérők (ez leginkább a kereskedelmi iparág ellenőrzést jelenti
– a több éve tagi kölcsönből működő társaságok (a NAV nem szívleli a tulajdonosi finanszírozást);
– a tendenciózusan nullás bevallást benyújtók, de a kontrolladatok szerint értékesítők;
– gyanús személycserék a cégben (például, ha a magyar ügyvezetőt egy harmadik országbeli ügyvezető váltja fel);
– ha az adózó székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejelentve;
– a nem együttműködő országokból (pl. Oroszország) jövedelmet szerzők;
– a kockázatos adózói múlttal (például törölt adószámmal) rendelkező vállalkozások ügyvezetőinek a további vállalkozásai.