Cukorral, étolajjal kereskedő adócsalókat fogott a NAV

2020. 07. 02., 19:20

Összehangolt belföldi és nemzetközi akcióban újabb cukorral és étolajjal kereskedő szervezett bűnözői csoportot számolt fel a napokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A főként Pest és Zala megyében működő cégháló a közösségi áfaszabályok kijátszásával 3,5 milliárd forint adót csalt el. A két magyar irányító már letartóztatásban van.

A láncolat hazai tagjai hatalmas mennyiségben importáltak cukrot és étolajat az Európai Unióból, amit magyarországi nagykereskedőknek adtak tovább. Bevallásaikban belföldiként tüntették fel a közösségi beszerzést, így jelentősen csökkenteni tudták a fizetendő áfa összegét. A nettó áron beszerzett termékeket aztán minimális árréssel adták tovább, tisztességtelen piaci előnyt szerezve versenytársaikkal szemben. A megalapozott gyanú szerint a költségvetésnek 3,5 milliárd forint kárt okoztak ezzel a módszerrel.

A szervezett bűnözői csoport felszámolására szervezett akcióban a pénzügyi nyomozók huszonkét belföldi helyszínen tartottak kutatásokat. A nemzetközi kapcsolódási pontok és beszállítók feltérképezésére ezzel egy időben további tizenöt külföldi helyszínen dolgoztak a társhatóságok nyomozói és ügyészei. Az EUROPOL Pécsett nemzetközi koordinációs központ felállításával támogatta az akciót, az igazságügyi együttműködést pedig Hágából koordinálta az EUROJUST.

A rajtaütés napján itthon nyolc gyanúsítottat állítottak elő és hallgattak ki. A nyomozók a két szervezőt őrizetbe is vették, a Pécsi Járásbíróság pedig elrendelte a letartóztatásukat. Külföldön egy gyanúsítottat hallgattak ki, a cégháló feltételezett osztrák érintettjéről végül kiderült, hogy személyes adataival visszaéltek.

Az akció fő célja ezúttal is az ágazati piactisztítás volt: a szektor tisztességes gazdasági szereplőinek helyzetbe hozása és a jóhiszemű vásárlók védelme. Az áfafizetést kikerülő bűnszervezetek a belföldi továbbértékesítéskor a piaci árnál jóval kedvezőbben kínálják ugyanis termékeiket, olyan árelőnyhöz juttatva vásárlóikat, amivel a jogkövető vállalkozások nem tudnak versenyezni. Kiemelt cél tehát a költségvetést és versenytársaikat is megkárosító ügyeskedők kiiktatása.

A NAV különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt nyomoz. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS