Cafeteria-visszaélések: közel 2000 cégnél ellenőriz a NAV

2020. 02. 21., 18:01

A NAV az elmúlt időszak ellenőrzései és az egyéb eljárásai során azt tapasztalta, hogy a béren felüli juttatásként adott utalványokkal visszaéltek.

Az utalványokat – sok esetben az átadást követő rövid időn belül – készpénzben visszaváltották, ezzel bérükön felül jövedelemre tettek szert.  Az utalványt vásárló gazdálkodó szervezet ezen összegek után sem az adókat, sem a járulékokat nem vallotta be és nem fizette meg.

A NAV közel 2000, ezt az adóelkerülő magatartást elkövető gazdasági társaságot azonosított, akikre vonatkozóan a közeljövőben ellenőrzéseket kezdeményez. A vizsgálatok kiemelten a jogosulatlanul igénybe vett adókedvezményekre és a béren felüli, adózatlan jövedelmekre irányulnak.

Az érintett adózóknak az ellenőrzések megkezdéséig lehetőségük van az adóelkerülés céljával juttatott utalványok valós közterheit bevallani, valamint a korábbi évekre benyújtott bevallásaikat is önellenőrzéssel módosítani és az ezzel keletkezett fizetési kötelezettségüknek eleget tenni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS