Beszámít-e a kapott előleg az alanyi adómentesség értékhatárába?

2020. 01. 11., 09:31

A NAV tájékoztatása.

Az alanyi adómentesség – annak választása esetén – évi 12 millió forintos bevételi értékhatárig illeti meg az adóalanyt. A 12 millió forintos értékhatárba az adóalany által teljesített értékesítések ellenértékének éves szinten göngyölített összege számít bele.

A termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra kapott előleg az értékhatárba nem számít bele, mivel az a teljesítést megelőzően kapott összegnek minősül. Ugyanakkor a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás tényleges teljesítésekor az előleggel együtt számított ellenértéket kell figyelembe venni az értékhatár számításánál.

Például:

Egy több éve működő betéti társaság a 2019-es évre alanyi adómentességet választott. 2019. október 10-éig 10 millió forint értékben értékesített terméket. 2019. október 11-én, egy várhatóan 5 millió forintos végösszegű megrendelésre tekintettel a vevő 3 millió forint előleget utal át a társaság bankszámlájára. A betéti társaság 2019. október 10-ét követően 2019-ben még értékesít 1 millió forint értékben. A betéti társaság 2020. évre az alanyi adómentes jogállást megtartja. Az előleggel érintett értékesítés 2020. március 4-én teljesül, 5 millió forintos végösszeggel.

Az előleget 2019-ben az alanyi adómentesség értékhatára szempontjából nem kell figyelembe venni, a társaság az előleg megszerzése miatt nem veszíti el alanyi adómentes jogállását. 2020-ban azonban az előleges ügylet teljes ellenértéke, azaz mind az 5 millió forint beleszámít értékhatárba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS