Beszámít-e a kapott előleg az alanyi adómentesség értékhatárába?

2020. 01. 11., 09:31

A NAV tájékoztatása.

Az alanyi adómentesség – annak választása esetén – évi 12 millió forintos bevételi értékhatárig illeti meg az adóalanyt. A 12 millió forintos értékhatárba az adóalany által teljesített értékesítések ellenértékének éves szinten göngyölített összege számít bele.

A termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra kapott előleg az értékhatárba nem számít bele, mivel az a teljesítést megelőzően kapott összegnek minősül. Ugyanakkor a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás tényleges teljesítésekor az előleggel együtt számított ellenértéket kell figyelembe venni az értékhatár számításánál.

Például:

Egy több éve működő betéti társaság a 2019-es évre alanyi adómentességet választott. 2019. október 10-éig 10 millió forint értékben értékesített terméket. 2019. október 11-én, egy várhatóan 5 millió forintos végösszegű megrendelésre tekintettel a vevő 3 millió forint előleget utal át a társaság bankszámlájára. A betéti társaság 2019. október 10-ét követően 2019-ben még értékesít 1 millió forint értékben. A betéti társaság 2020. évre az alanyi adómentes jogállást megtartja. Az előleggel érintett értékesítés 2020. március 4-én teljesül, 5 millió forintos végösszeggel.

Az előleget 2019-ben az alanyi adómentesség értékhatára szempontjából nem kell figyelembe venni, a társaság az előleg megszerzése miatt nem veszíti el alanyi adómentes jogállását. 2020-ban azonban az előleges ügylet teljes ellenértéke, azaz mind az 5 millió forint beleszámít értékhatárba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS