Bekeményített a NAV – Mi van a háttérben?

2021. 11. 25., 13:56

Az utóbbi időkben szemmel láthatólag megváltozott a NAV ellenőrzési gyakorlata. Míg korábban egy adóellenőrzés többnyire önmagában indult, addig mára már egyre többször kezd a NAV büntetőeljárást is az adóvizsgálat mellett. Különösen így van ez az áfát érintő fiktív számlás ügyletekben, a jövedéki ügyekben és egyes vámügyekben is. De mi áll e mögött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít megérteni.

A NAV 2020-ban mintegy 9000 adóvizsgálatot indított el, amelyek során összesen 213 milliárd forint adókülönbözetet és 221 milliárd forint egyéb szankciót vetett ki. Ez már önmagában is egy tekintélyes szám. Viszont a majdnem 10 000 adóellenőrzés mellett 1823 alkalommal költségvetési csalás gyanújával büntetőeljárást is indított az adóhivatal, amelyek során 75 milliárd forint nagyságrendű elkövetési értéket – lényegében adóhiányt – tárt fel. Látható, hogy a nyomozati eljárás során megállapított adókülönbözet mára már komoly súllyal bír az adózás tisztasága iránti harcban.

Miért indul a párhuzamos büntetőeljárás?

„Az adóellenőrnek feljelentési kötelezettsége van, ha bűncselekmény gyanúját észleli, ami már régóta lehetővé teszi, hogy a NAV az adóvizsgálat mellett büntetőeljárást is indítson – magyarázza Barta Péter ügyvéd, adótanácsadó. – Míg azonban ez a lehetőség a múltban inkább egy üres fenyegetésként állt a NAV rendelkezésére, addig az utóbbi években komoly tartalommal töltődött fel.”

Oka ennek egyrészt, hogy a NAV a büntetőeljárások során sokkal szélesebb eszköztárat használhat fel, mint egy „mezei” adóellenőrzésnél. Így például a nyomozás során felmerül az ún. leplezett eszközök – így pl. lehallgatás, titkos megfigyelés vagy fedett nyomozó – használata. Ilyenkor az adóvizsgálat során eljáró adóellenőrök is jogosulttá válnak arra, hogy ezen leplezett eszközök bizonyítási eredményeit a közigazgatási eljárásba átemeljék. Ennek csupán az a feltétele, hogy az adóellenőr teljeskörűen biztosítsa az adózónak az eljárási garanciák teljesülését (pl. az adózó teljeskörűen megismerhesse a bizonyítékokat, azokra észrevételt tehessen).

Nem utolsó szempont a büntetőeljárások indításánál az, hogy ezáltal az adóhatóság vizsgálati lehetősége is kitágul. Míg ugyanis az adótartozások elévülése öt év (ami az adóügyi elévülés speciális számítási módjából következőleg lényegében hat év), addig a költségvetési csalás mint bűncselekmény elévülési ideje – az összeghatártól függően – akár tíz év is lehet. Márpedig bűncselekmény megállapítása esetén az adójogi elévülés is kitolódik a bűncselekmény büntetési tételének legfelsőbb határáig, így az adóhatóság hosszabb időre visszamenőleg vizsgálódhat.

Mi történik másképpen?

Az ellenőrzés lefolyása is sok szempontból más, ha a NAV az adóellenőrzés mellett büntetőeljárást is indít. A nyomozás során már nem a revizorok járnak el, hanem a pénzügyi nyomozók, akik akár fegyvertáskával az övükön állíthatnak be egy büntetőeljárás során.

Elvileg más a büntetőeljárás során a NAV bizonyítási kötelezettsége is – folytatja a Jalsovszky szakértője. Míg ugyanis a büntetőeljárások során fennáll a büntetőjog egyik alapvető elve, az ártatlanság vélelme, addig az adózás rendje ilyen szabályt nem ismer. Ez a gyakorlatban azonban valós különbséget ritkán jelent. Egyrészt – hasonlóan a büntetőhatóságokhoz – az adóeljárásban is a NAV-ra hárul az a szerep, hogy a tényállást bizonyítsa. Másrészt nem jár az ártatlanság vélelme azzal a kényelmes pozícióval sem, hogy ilyenkor az adózó karba tett kézzel, nyugodtan várhatja, hogy a NAV rá tudja-e bizonyítani a jogsértést. Hiába illeti meg a vállalkozást a hallgatás lehetősége, pertaktikai szempontból érdemes lehet már az eljárás kezdetén nyilatkozatot tennie. „Így például egy fiktív számlás ügyben, ahol a láncolat végén valaki elcsalta az áfát, a vizsgálat alá vont adózónak érdemes már a kezdetek kezdetén elhatárolódnia a közvetlen csalóktól – hogy őket nem ismeri, velük közvetlen, vagy üzleti kapcsolata soha nem volt.”

Dupla vagy tripla büntetés?

A párhuzamos eljárások miatt előfordulhat, hogy míg az adóhatóság adóhiányt állapít meg a vállalkozás terhére, addig a büntetőbíróság vagyonelkobzásként elrendeli az adózó gazdagodásának (azaz az adózót meg nem illető adóelőnynek) az elvonását. Következik ebből, hogy ugyanazt a büntetést kétszer kell megfizetni?

Az adóhiányt csak egyszer kell megfizetni, párhuzamos eljárások esetén is: a bíróságok figyelembe veszik egymás döntéseit. Nem minden szempontból ez a helyzet azonban a kapcsolódó bírságok tekintetében. Az adótörvények az adóhiány mellett 50%-os (kivételes esetben 200 százalékos) adóbírság kiszabását teszik lehetővé. Ha azonban büntetőeljárás is indul, úgy a büntetőbíróság az adóhiány háromszorosának megfelelő pénzbírságot is kiszabhat az érintett céggel szemben. Ezen túlmenően a büntetőeljárásban – a vádirattal érintett társasággal szemben alkalmazott szankcióval egyidejűleg – pénzbüntetés szabható ki a vállalkozás bűnösnek talált vezető tisztségviselőjével szemben is. Arról persze nem is beszélve, hogy a vezető akár letölthető szabadságvesztésre is ítélhető – amely szankció lehetősége adóvizsgálat esetén értelemszerűen nem áll fenn.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS