Az EPR-rel változtak a termékdíjszabályok is

2023. 07. 28., 14:59

Az új kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) és koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésével 2023. július 1-jén változtak a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályok is. Ettől az időponttól bizonyos termékek után a környezetvédelmi termékdíj mellett az EPR-kötelezettségeket is teljesíteni kell – tájékoztatott a NAV.

Az EPR hatálya alá is bekerültek a környezetvédelmi termékdíj mellett

  • a termékdíjköteles csomagolószerek csomagolásként,
  • az akkumulátorok,
  • az elektromos és elektronikus berendezések,
  • a gumiabroncsok,
  • a reklámhordozó papírok, továbbá
  • az irodai papírok.

2023. július 1. óta ezen termékek első belföldi forgalomba hozatala, saját célú felhasználása, illetve – a kötelezett bejelentése alapján – készletre vétele után az EPR-kötelezettségeket is teljesíteni kell. 

Nem kerültek ugyanakkor az EPR hatálya alá

  • az egyéb kőolajtermékek,
  • az egyéb műanyagtermékek,
  • az egyéb vegyipari termékek,

így ezeket továbbra is csak a termékdíj-kötelezettség terheli.

Díjfizetés

A legfontosabb változás a díjfizetést érinti. A környezetvédelmi termékdíj és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá egyaránt tartozó termékeknél a termékdíjat a következő szabály alapján kell megállapítani:

Tf  = (KTd – GYFd) * m, ahol

  • a „KTd” a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény 2. mellékletében az adott termék vagy anyagáramra megállapított díjtétel,
  • a „GYFd” a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjének megállapításáról szóló 8/2023. (VI.2.) EM rendelet szerint az adott termékáramra, csomagolás esetén a csomagolószerből készült csomagolásra megállapított díjtétel,
  • az „m” a termék kilogrammban kifejezett tömege,
  • a „Tf” pedig a fizetendő termékdíj forintban.

Ha a képlet alapján a KTd – GYFd különbség értéke negatív szám vagy nulla, akkor a számított termékdíjtétel nulla Ft/kg, ezért termékdíjat nem kell fizetni. 

A termékdíj-kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatal vagy saját célú felhasználás címén továbbra is fennáll, vagyis az eddigiekhez hasonlóan nyilvántartást kell vezetni, bevallást kell benyújtani, csupán fizetni nem kell.

Egyéni teljesítés, átalányfizetés

2023. július 1-jén megszűnt az egyéni teljesítés és a mezőgazdasági termelőknek biztosított átalányfizetés lehetősége, az ilyen jogcímeken bejelentkezett adóalanyokat a NAV automatikusan az általános (kollektív teljesítői) státuszba sorolta át.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS