Az EPR-rel változtak a termékdíjszabályok is

2023. 07. 28., 14:59

Az új kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) és koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésével 2023. július 1-jén változtak a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályok is. Ettől az időponttól bizonyos termékek után a környezetvédelmi termékdíj mellett az EPR-kötelezettségeket is teljesíteni kell – tájékoztatott a NAV.

Az EPR hatálya alá is bekerültek a környezetvédelmi termékdíj mellett

  • a termékdíjköteles csomagolószerek csomagolásként,
  • az akkumulátorok,
  • az elektromos és elektronikus berendezések,
  • a gumiabroncsok,
  • a reklámhordozó papírok, továbbá
  • az irodai papírok.

2023. július 1. óta ezen termékek első belföldi forgalomba hozatala, saját célú felhasználása, illetve – a kötelezett bejelentése alapján – készletre vétele után az EPR-kötelezettségeket is teljesíteni kell. 

Nem kerültek ugyanakkor az EPR hatálya alá

  • az egyéb kőolajtermékek,
  • az egyéb műanyagtermékek,
  • az egyéb vegyipari termékek,

így ezeket továbbra is csak a termékdíj-kötelezettség terheli.

Díjfizetés

A legfontosabb változás a díjfizetést érinti. A környezetvédelmi termékdíj és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá egyaránt tartozó termékeknél a termékdíjat a következő szabály alapján kell megállapítani:

Tf  = (KTd – GYFd) * m, ahol

  • a „KTd” a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény 2. mellékletében az adott termék vagy anyagáramra megállapított díjtétel,
  • a „GYFd” a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjének megállapításáról szóló 8/2023. (VI.2.) EM rendelet szerint az adott termékáramra, csomagolás esetén a csomagolószerből készült csomagolásra megállapított díjtétel,
  • az „m” a termék kilogrammban kifejezett tömege,
  • a „Tf” pedig a fizetendő termékdíj forintban.

Ha a képlet alapján a KTd – GYFd különbség értéke negatív szám vagy nulla, akkor a számított termékdíjtétel nulla Ft/kg, ezért termékdíjat nem kell fizetni. 

A termékdíj-kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatal vagy saját célú felhasználás címén továbbra is fennáll, vagyis az eddigiekhez hasonlóan nyilvántartást kell vezetni, bevallást kell benyújtani, csupán fizetni nem kell.

Egyéni teljesítés, átalányfizetés

2023. július 1-jén megszűnt az egyéni teljesítés és a mezőgazdasági termelőknek biztosított átalányfizetés lehetősége, az ilyen jogcímeken bejelentkezett adóalanyokat a NAV automatikusan az általános (kollektív teljesítői) státuszba sorolta át.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026-07-08 17:40:00
Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint a második negyedévben megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagdíja 58 500 forint volt a személygépkocsik körében, ami 12 százalékkal marad el az előző év hasonló időszakában tapasztalt 66 500 forintos szinttől. A szerződések több mint felét négy biztosítónál kötötték az ügyfelek ebben az időszakban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS