Az áfarendszer semlegességét erősítheti a jövőre életbe lépő törvény

2019. 08. 07., 08:45

Az áfarendszer semlegességét erősítheti a jövőre életbe lépő törvény, amely alapján az eladónak már nem kell adóterhet viselnie a nem fizető vevő helyett. Érdemes körültekintően eljárni az ilyen esetekben, mert a visszafizetés nem automatikus – hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Több mint húsz év után jövőre ismét lehetősége lesz a cégeknek arra, hogy az államtól visszaigényeljék egy akár öt éve behajthatatlannak tűnő követelés áfáját is – írja közleményében a könyvvizsgáló cég. Úgy vélik, az Országgyűlés által júliusban elfogadott törvény alapján az 1997-ben megszüntetett lehetőség újbóli bevezetése számos magyar vállalkozásnak jelenthet pozitív fejleményt.

Behajthatatlannak azok a követelések számítanak, amelyek a végrehajtás, felszámolás, csődeljárás során nem térülnek meg, így az eladónak addig kell finanszíroznia a forgalmi adót, amíg nem sikerül behajtani a számla összegét a vevőtől.

„Az elfogadott törvény az áfarendszer semlegességét erősíti, mivel ezentúl az eladónak nem kell méltánytalanul viselnie a végleges adóterhet a nem fizető vevő helyett, ráadásul a lehetőség visszamenőlegesen, az elmúlt öt évben kiszámlázott tételek esetében is megnyílik, ha azokat behajthatatlannak minősítették” – idézi a közlemény  Földes Balázst, a Crowe FST szenior menedzserét.

A szakember hozzátette, hogy csak a nagyobb összegek esetén éri meg visszakérni az áfát, továbbá azt is csak abban az esetben, ha már lezárult a csődeljárás, a végelszámolás, illetve megtörtént a felszámolás.

A jövőre hatályba lépő törvény értelmében amennyiben az eredeti ügylet során az eladó a jogszabályban felsorolt minimálisan óvatos módon járt el, úgy értesítenie kell a vevőt és a NAV-ot arról, hogy a követelést az áfa szempontjából minősítsék behajthatatlannak. Ezt követően az eladó a soron következő bevallásában a korábban megfizetett adó összegét levonhatja. Ezzel egyidejűleg a vevő köteles az áfát utólag befizetni. (MTI)

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS