Alkalmazottak bejelentése: nem ajánlja a NAV a trükközést

2024. 02. 15., 12:10

Számos alkalommal indított eljárást a NAV olyan foglalkoztatóknál, amelyeknél úgy tűnt, hogy az utólagos biztosítotti bejelentés valótlan munkaviszonyokat takar. Több esetben a bíróság is helybenhagyta a NAV biztosítási jogviszonyt törlő döntését.

A foglalkoztató és a munkavállaló között a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amit kötelező írásba foglalni. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a foglalkoztatónak a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelentenie a NAV-hoz.

Előfordul, hogy a foglalkoztatók visszaélnek a bejelentéssel, ezért több hatóság közösen dolgozik azon, hogy a gyanús körülmények között, akár utólagos bejelentéssel keletkeztetett biztosítási jogviszonyokat felülvizsgálja.

Ha az illetékes kormányhivatali szerv úgy látja, hogy valakinek a biztosítási jogviszonyát csak azért jelentették be, ráadásul utólag, hogy ezzel alapot teremtsenek például egy családi adókedvezmény vagy társadalombiztosítási ellátás igényléséhez, akkor megkeresi a NAV-ot, hogy tárja fel, a munkaviszony valótlan-e, és szükség esetén törölje a biztosítási jogviszonyt.

Az egészségbiztosítási szerv jelzésére már indult eljárás több magánszemély utólagosan bejelentett jogviszonyának felülvizsgálatára. A revizorok megállapították, hogy a munkaviszonyok valójában nem jöttek létre, mivel sem a foglalkoztató, sem a munkavállalók nem tudtak a foglalkoztatással kapcsolatban munkaszerződést, igazolásokat, bérkifizetési papírokat benyújtani. A munkavállalók egy csoportja bíróságra vitte az ügyet, azonban nem született számukra kedvező ítélet. Írásbeli dokumentumok hiányában a bíróság sem látta igazoltnak a foglalkoztatást.

Az egészségbiztosítási szerv szintén jelzett, amikor magánszemélyek a családok otthonteremtési kedvezményének igényléséhez kérték két év folyamatos biztosítási jogviszony igazolását. A NAV vizsgálatot rendelt el, és nyilatkoztatta a magánszemélyeket, akik nem tudták megnevezni kollégáikat, és azt sem, hogy pontosan mennyi bért kaptak. A cég ügyvezetőjének állítása szerint a törvényi határidőben elfelejtette a munkavállalót bejelenteni, amit utólag, a dolgozó jelzésére pótolt, és az utólag bejelentett személyekre vonatkozóan személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot is vallottak, de nem fizettek. Az ellenőrzés azt is feltárta, hogy a foglalkoztató több évre visszamenőleg, összesen 34 főt jelentett be úgy, hogy azok bizonyíthatóan nem dolgoztak nála, ezért a biztosítási jogviszonyukat a NAV törölte. A döntés ellen többen fellebbeztek, eredménytelenül. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS