Áfaalanyok Közösségen belüli magáncélú beszerzései: sokan „elfelejtenek” adót fizetni

2023. 02. 23., 10:49

Ha a belföldi adóalany az EU más tagállamaiból a közösségi adószám megadásával terméket szerez be, akkor a beszerzés után, a céltól függetlenül adót kell fizetnie – figyelmeztetet a NAV.

Az áfa fizetésre kötelezett adóalanyok más EU-tagállambeli adóalanyokkal fenntartott üzleti kapcsolataikban – a kedvezőbb árak elérése vagy akár csak a megszokás miatt – gyakran nemcsak a vállalkozás célját, a gazdasági tevékenységet szolgáló termékeket szerzik be közösségi adószámukat megadva, hanem a magáncélú vásárlásaikat is így intézik.

Ilyenkor a terméket értékesítő külföldi adóalany az ügyletet a feladás országában „Közösségen belüli adómentes termékértékesítésként” kezeli (számlázza és vallja be), és az ügylet a termék rendeltetési helyén, vagyis Magyarországon, „Közösségen belüli termékbeszerzésnek” minősül.

A NAV tapasztalatai szerint gyakran előfordul, hogy az adózók ezeket a magáncélú beszerzéseket nem szerepeltetik az irataik között, sem a könyvelésükben, sem a bevallásaikban.

Ha a belföldi adóalany az EU más tagállamaiból a közösségi adószám megadásával – azaz áfaalanyként eljárva – terméket szerez be, akkor a beszerzés után, a céltól függetlenül adót kell fizetnie (Áfa tv. 2. § b) pontja és 19. § a) pontja). Tehát nem csak vállalkozási célú, hanem magáncélú közösségi termékbeszerzésekre is érvényes, hogy a beszerzés után adót kell fizetni és összesítő nyilatkozatot is kell tenni.

A magáncélú beszerzéseknél a közösségi ügylet miatt megállapított adófizetési kötelezettséggel szemben az adólevonási jog nem érvényesíthető (Áfa tv. 120. §.).

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS