A visszaváltási díj rögzítése az online pénztárgépben

2023. 12. 24., 08:10

A legfontosabb tudnivalókat a NAV szakértői foglalták össze.

A visszaváltási díjas termékek visszaválthatók automata visszaváltó berendezéssel vagy kézi átvétellel. Az automata a visszaváltási díjat készpénzben közvetlenül kifizetheti, vagy a visszaváltó berendezés az adott visszaváltási helyen levásárolható vagy készpénzre beváltható utalványt állíthat ki

A visszaváltási díjas termékek (csomagolás) visszaváltási díját az online pénztárgépben az alábbiak szerint kell kezelni:

1. Kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható és önkéntesen visszaváltási díjas termék

Értékesítéskor
– egyszerűsített számlát vagy nyugtát kell kiállítani, amin az értékesített termék göngyölege után felszámított külön díjat (betétdíjat) az értékesített termék áfakulcsával megegyező adómértékkel, külön tételként kell szerepeltetni.

Visszaváltáskor
Visszaváltás kézi átvétellel: a visszaváltási díj kifizetéséhez göngyölegjegyet (speciális visszárubizonylatot) kell kiállítani, amin a visszaváltott göngyöleg után visszatérített külön díjat (betétdíjat) az értékesítéskor alkalmazott áfakulccsal megegyező adómértékkel kell szerepeltetni.
Visszaváltás automata visszaváltó berendezéssel: ha az automata a visszaváltási díjat nem közvetlenül téríti vissza, akkorlevásárolható vagy készpénzre beváltható többcélú utalványt. A többcélú utalvány beváltásakor – vagyis a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, részellenértékeként való elfogadásakor – az utalvány összegét egyéb fizetőeszközként kell rögzíteni az értékesítésről kiállított bizonylaton. Az utalvány készpénzre váltásakor fizetőeszköz-cserére vonatkozó pénzmozgásbizonylatot kell kiállítani.

2. Kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék

Értékesítéskor
Ha az italterméket kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható csomagolásban (göngyölegben) értékesítik, akkor a pénztárgéppel kiállított egyszerűsített számlán, illetve nyugtán
– az italtermék göngyölegét külön tételként, visszaváltási díjon kell szerepeltetni, és
– ezt a tételt az „E” jelű áfagyűjtőhöz tartozó forgalmi gyűjtőben – mint az Áfa tv. hatályán kívüli tételt – kell rögzíteni.

Visszaváltáskor
Visszaváltás kézi átvétellel:
– ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket ugyanazon a helyen váltják vissza, ahol a visszaváltási díját a pénztárgép pénztároló eszközéből kifizetik, akkor göngyölegjegy kiállítására kerülhet sor, amin a visszaváltott göngyöleg után visszatérített visszaváltási díjat az „E” jelű áfagyűjtőhöz tartozó forgalmi gyűjtőbe kell rögzíteni (Áfa tv. hatályán kívüli tételként),
– ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket nem azon a helyen váltják vissza, ahol a visszaváltási díját a pénztárgép pénztároló eszközéből kifizetik, akkor a visszaváltási díj kifizetéséről pénzmozgásbizonylatot kell kiállítani, egyéb kifizetési jogcím megjelölésével.

Visszaváltás automata visszaváltó berendezéssel: ha a visszaváltáskor az automata többcélú utalványt, illetve készpénzre beváltható utalványt ad, akkor
– a többcélú utalvány beváltásakor – vagyis a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, részellenértékeként való elfogadásakor – az utalvány összegét egyéb fizetőeszközként kell rögzíteni az értékesítésről kiállított bizonylaton,
– az utalvány készpénzre váltásakor fizetőeszköz-cserére vonatkozó pénzmozgásbizonylatot kell kiállítani.

További részletek, jogszabály-hivatkozások a NAV közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS