A vártnál is több adót szedett be a NAV 2022-ban

2023. 06. 09., 12:23

Megjelent a NAV évkönyve, amely a 2022-es év legfontosabb adóhatósági eseményeit és statisztikáit foglalja össze. Kiderül többek között, hogy mennyi bírságot szabott ki az adóhatóság, és az is, hogy milyen hatékonysággal lehet megtámadni a határozatait. A legfontosabb és legtanulságosabb mutatókat a Jalsovszky iroda szedte csokorba.

Túlteljesített adóbevételek

Az adóhatóság a 2022. évben 20 602 milliárd forint adót szedett be, amely az évkönyv tanúsága szerint 17,2 százalékkal haladta meg az előzőév bevételeit. Ami azonban ennél is látványosabb, hogy az idei adóbevételek majd 2,5 milliárd forinttal haladták meg a költségvetésben előirányzott összeget.

A kiemelkedő eredményt az adóhatóság alapvetően három okra vezeti vissza:

  1. Egyrészt a vártnál több bevétel folyt be a foglalkoztatáshoz kötődő adónemekből. Ezt az évkönyv zárójelesen a „prognózist meghaladó bérnövekedéssel” és a „kedvező munkaerőpiaci folyamatokkal” magyarázza. Ugyanakkor közvetetten bizonyára hozzájárult ehhez a katázás lehetőségének rendkívüli mértékű beszűkülése is.
  2. Ugyanígy elősegítette a magas adóbevételeket az infláció, amely az adóhatóság szerint is a vártnál magasabban alakult. Az inflációs folyamatok eredményeképpen csak áfából 1,3 milliárd többletbevétel folyt be.
  3. Végül természetszerűleg növelték az adóbevételeket az extraprofitadók is. Ez a tendencia az egyre bővülő különadóknak köszönhetően előreláthatólag a 2023-as évben folytatódni fog.

Az adóregisztráció kihívás az induló cégeknek

Bár az előző évekhez képest a számok nem változtak érdemben, továbbra is rendkívüli mértékű azoknak az új cégeknek a száma, amelyek esetében valamilyen adóregisztrációs akadályt tárt fel az adóhatóság. Az évkönyv számadatai szerint ez az új cégek több mint harmadánál jelentett problémát: az adóregisztrációs vizsgálattal érintett körülbelül 32 ezer új cégből közel 12 ezer esetében állapított meg valamilyen adóregisztrációs akadályt.

Az adóvizsgálatok száma is nőtt

Az ellenőrzések terén is van mivel büszkélkednie az adóhatóságnak: 2021-hez képest 6,2 százalékkal több (160 ezer) esetben vizsgálódott, ezekből pedig 7,8 százalékkal több (majdnem 200 milliárd forint) adókülönbözetet állapított meg. A megállapított adókülönbözetekhez természetszerűleg tetemes, 250 milliárd forintnyi bírság és késedelmi pótlék is társult – és ezeknek a megállapításoknak a jelentős része a különböző jogorvoslati eljárásokat is túlélte.

Különösen érdekes eredmény ez azt is figyelembe véve, hogy az adóhatósági vizsgálatoknak alig 6 százaléka volt adóellenőrzés. Az adóhatóság tehát továbbra is előszeretettel nyúl szoft eszközökhöz, illetve általunk is tapasztalt gyakorlat, hogy az adóhatóság gyakran ágyaz meg egy későbbi adóellenőrzésnek egy vagy akár több jogkövetési vizsgálattal, illetőleg támogató eljárással.

A megállapítások jelentős része – több, mint 90 százaléka – áfa adónemben született. Az áfa abból a szempontból is kitüntetett szerepet élvez, hogy az adóhatóság több felülellenőrzést végzett el fiktív számlázási láncolatokkal kapcsolatosan, tehát több esetben bolygatta meg a korábban már ellenőrzéssel lezárt időszakok megállapításait. Számszerűen: az adóhatság 52 felülellenőrzést zárt le 2022-ben, amelyek keretében további – tetemesnek mondható – 3,1 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg az adózók terhére, míg a javukra csak 3 millió forintot.

Az adóbírság-kedvezmény

Ha csak az adóellenőrzések számát nézzük, a feltételes adóbírság-kedvezmény továbbra is beváltja a hozzá fűzött reményeket. A megközelítőleg 10 ezer adóellenőrzéshez képest meghökkentő arány, hogy az adózók ezeknek az ügyeknek a tizedében (2022-ben 990 esetben) éltek a feltételes adóbírság-kedvezmény lehetőségével, azaz mondtak le a fellebbezési jogukról a kiszabott adóbírság megfelezése érdekében.

„Ehhez viszont hozzátartozik, hogy az évkönyv tanúsága szerint ez főleg a kisebb ügyeket érintette: a 990 ügyben az adózók kevesebb, mint 6 milliárd forint adókülönbözetet fizettek be, amellyel 1,6 milliárd forintnyi adóbírságtól szabadultak meg. Ez a szám eltörpül a 2022-es megállapítások 200 milliárdjához képest, ráadásul ez az arány már évek óta lényegében változatlan” – magyarázza Veres Dániel, a Jalsovszky tanácsadója.

Nem erősségünk az EKÁER

Szép számmal talált szabálytalanságokat az adóhatóság az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer használatával kapcsolatban is. Noha a 2022-ben feltárt 2.200 jogsértés eltörpül ahhoz képest, hogy majdnem 8 millió EKÁER-bejelentést tettek meg a tavalyi évben, mindenképpen figyelemreméltó, hogy ez a szám – a nagyságrendileg ugyanannyi (körülbelül 43 ezer) célzott ellenőrzés mellett – jelentős romlás a 2021-ben feltárt szabálytalanságok számához képest (1.335).

Amikor a NAV nyomoz

Az adóhatóság 2022-ben több, mint 3 ezer esetben indított eljárást bűncselekmény miatt. Ezek 40 százaléka volt költségvetési csalás, 23 százaléka iparjogvédelmi jogok megsértése, 11 százaléka pedig csődbűncselekmény. Az utóbbi három kategória elkövetési értéke a tavalyi évben meghaladta a 40 milliárd forintot.

Csendes jogorvoslatok

„A 2022-es évben is igaznak tűnik, hogy a bíróságig kell mennie annak, aki az adóhatósággal szemben keresi az igazát” – mondja a Jalsovszky tanácsadója. Az adóhatóság másodfokú szerve (a Fellebbviteli Igazgatóság) a 2022-ben benyújtott fellebbezéseknek csak alig 12 százalékát találta megalapozottnak, a többi esetben helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

Az adóhatóság végleges döntéseivel szemben a tavalyi évben összesen 943 közigazgatási per indult, ezek pertárgyértéke megközelítőleg 59 milliárd forint volt. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a fenti – az adózók számára nem túl kedvező – fellebbezési arányhoz képest alig az ügyek negyede jut el bírósági szakba. Viszont tény, hogy a 2022-ben született ítéletek már nagyobb arányban adtak igazat az adózóknak, itt átlagosan a keresetek ötöde ért célt az adózók szemszögéből.

Beszédes adat az is, hogy a bíróságok az adózók javára ezekben az ügyekben összesen 135 millió forint perköltséget ítéltek meg. Ez arányosítva és átlagolva a pernyertességgel érintett 20 százaléknyi ügy pertárgyértékének a 10 százaléka. Magyarán: tavaly átlagosan legalább a pertárgyérték 10 százalékát kellett kifizetni ahhoz, hogy eredményesen pereskedjünk. És ez természetesen csak a bíróság által megítélt összeg, a tényleges költségek a tapasztalatok szerint – különösen kisebb értékű ügyekben – ennek a többszörösét is kitehetik.

A bíróságok döntéseivel szemben az adózók tavaly 164 alkalommal, az adóhatóság pedig 91 alkalommal fordult a Kúriához. A Kúrián az adóhatóság nyerési aránya a rendes bíróságokhoz képest jóval mérsékeltebb: a Kúria csak az ügyek 62 százalékában adott igazat az elé került ügyekben az adóhatóság részére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-14 22:30:00
A Napenergia Plusz program folytatása mellett még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból – jelentette be az energiaügyi miniszter.
2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS