A távmunka költségtérítése a veszélyhelyzetben

2021. 08. 02., 12:30

A legfontosabb tudnivalókra a NAV szakértői hívták fel a figyelmet.

A távmunka költségeit azok a munkavállalók számolhatják el, akiknek a munkaszerződésükben eleve szerepel a távmunkavégzés, vagy akik munkáltatójukkal a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján állapodtak meg a távmunkavégzésről

A veszélyhelyzet ideje alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően igazolás nélkül, költségként elszámolható a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítésként fizetett összeg.

Ennek maximuma havonta

  • 2021. január 31-ig a havi minimálbér 10 százaléka, azaz 16 100 forint,
  • 2021. február 1-jétől a havi minimálbér 10 százaléka, azaz 16 740 forint,
  • az ezt követő években az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg

lehet.

Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összeg a távmunkában ledolgozott napok arányában számolható el.

A költségelszámolás feltétele, hogy:

  • a költségtérítésről a munkáltató és a munkavállaló előzetesen megállapodjon, és
  • a munkavállaló a távmunkavégzés után a tárgyhónapban ne számoljon el más, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben nevesített költséget, például internethasználatot, a munkavégzés helyének bérleti díját, rezsijét.

További részletek, jogszabály-hivatkozások a NAV közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS